Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)
1888/29 / 1. szám
A munkások baleset elleni biztosításának stb. 5 vényt, egy év letelte előtt, 1885. évi május 28-án a beleset biztositás kiterjesztésére vonatkozó törvény követte. Ezen törvény az 1884 évi balesetbiztosítási törvény intézkedéseit kiterjeszti a posta-távirda- és vasúti igazgatások, nemkülönben a tengerészeti és hadsereg-igazgatások üzemeire és az ezek által eszközölt építkezésekre, valamint a belhajózási, szállítási és fuvarozási vállalatokra stb. A posta- távírda-, tengerészeti-, és hadseregigazgatások, nemkülönben a birodalmi és szövetséges állami kezelés alatt álló vasúti és hajózási üzemekre vonatkozólag, a szövetkezetek helyébe a birodalom illetve a szövetséges állam lép, mely a birodalmi biztosítási hivatalnak bejelenti azon hatóságot, mely a kezeléssel és igazgatással meg van bizva. A munkások képviseleti joga ezen hatóságoknál is fentartatik. Végre 1887. évben az elaggott és rokkant munkások ellátására vonatkozó törvényjavaslat készült,* mely azonban még tárgyalás alá nem vétetett. B) Ausztria. Osztrák magánjog szerint a vállalkozót vétkesség esetében terheli a baleset következményei iránti felelősség. A megbízott vagy alkalmazott vétkességeért csak akkor felel, ha ezek kiválasztásánál vagy alkalmazásánál hibás. (Polg. tkv. 1315, 1010, 1161. §§.) Csupán a vasúti vállalatok felelőssége tárgyában van to/ábbmenő speciális törvény (1869. márczius 5-iki t ö r v.), mely szerint minden balesetnél a vállalkozó vétkessége praesumáltatik és kártérítéssel tartozik, ha csak be nem bizonyítja, hogy a balesetet vis major vagy a sérültnek hibája okozta. Az ipar folytonos fejlődésével válhatlan kapcsolatban álló veszély fokozódása az alkalmazott munkásokba nézve, Ausztriában is szükségessé tette a vállalkozó felelősségének kiterjesztése iránti törvényt. Ezen reformtörekvés első nyilvánulása a munkások baleset elleni biztosítását tárgyazó azon kormányjavaslat, mely 1883. deczember 4-é n a képviselőház elé terjesztetett. A tervezet kölcsönösségen alapul és a kényszerű baleset-biztosításra szorítkozik, az érdekeltek igazgatása és az állam felügyelete alatt álló külön biztosító intézetek felállítását javasolja. A javaslat leglényegesebb intézkedései a következők. A bányákban gyárakban és építkezéseknél alkalmazott munkásoknak balesetek elleni kényszer-biztosítása állami felügyelet alatt álló és kölcsönösségen alapuló biztosító intézeteknél eszközlendő A biztosító intézet tagjai a vállalkozók és munkások. Az igazgatást a válkozók, munkások és a kormány által kinevezett szakférfiakból alakítandó elöljáróság vezeti. Az intézet teljes kártalanításhoz szükséges évi járulékokat szed be. * L. alant a külföldi rovatban.
