Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)

1888/29 / 1. szám

12 Dr. Beck Hugó sége bebizonyithatólag a vállalkozó által elhanyagolt egészségi viszonyokra vezethető vissza. A kártalanítás, ha halál következett be, a gyógyítási és temetési költségekből és a megkárosított munkás évi bérének 75%-át meg nem haladható járadékból ; ha pedig részleges vagy teljes munkaképtelenség eredményeztetett, a gyógyítási költségeken felül az évi munkabér 25 — 100%-áig terjedő évi járadékból áll. A munkás az évi járadék helyett az évi bér hatszorosát tevő, de 6000 rubelt meg nem haladó tőke-végkielégitést követelhet. A munkaadó a járadéknak megfelelő tőkét közhatóságnál tartozik letenni. A törvénynek a munkásra vonatkozó kedvezményes intézkedései magán egyezmény által meg nem változtathatók. A munkaadó csak akkor szabadul a felelősség alól, ha bebizonyítja, hogy a baleset nem az ő vagy alkalmazottjának vétkességéből következett be, és semmi óvintézkedés által elhárítható nem lett volna vagy pedig ha igazolja, hogy a balesetet legyőzhetetlen elementáris erő behatása idézte elő. K) Magyarország. Magyarország erdélyi részeiben, a volt katonai végvidéken és Horvát-Szlavonországokban, az osztrák polgári törvénykönyv lévén érvényben, ezen törvénynek a kártalanításra vonatkozó fentebb ismertetett intézkedései mérvadók. A baleset által okozott károk megtérítése iránt positiv törvényes intézkedés nálunk Magyarországon alig van. Az 1492. XVI. és 1638. XXVII.t.-czikkek, melyek a kártérítésről egy-két általános intézkedést tartalmaznak, itt figyelembe nem jöhetnek. Nem sokkal több támpontot nyújt az 1659. XXXI. czikk, mely 2. §-ában egész általánosságban csak annyit mond, hogy a bárki által okozott testbéli sérelemért kártérítés adandó. Csupán az 1874. évi XVIII. t.-c z. érdemel méltatást. A vaspályák által okozott halál vagy testi sértés iránti felelősségről intézkedő ezen törvény szerint, ha valamely vaspálya üzeménél valaki életét veszti vagy testi sértést szenved, az ez által okozott károkért az illető vaspályavállalat felelős, kivéve ha a vállalat bebizonyitja, hogy a halált vagy a testi sértést elhárithatlan esemény (vis major) vagy egy harmadik személynek elhárithatlan cselekménye, melyet a vaspálya-társulat megakadályozni képes nem volt, vagy a megholtnak illetőleg a sérültnek saját hibája okozta. A kártérítési kötelezettség, testi sértés esetében, a gyógyítási költségek megtérítésén kívül, az okozott vagyoni hátrány kárpótlásában áll; halál esetében pedig a vállalat ezenkívül még a temetés költségeit is viselni és ha az elhalt egyén valakinek eltartására vagy neveltetésére köteles volt, ennek tartási és illetőleg neveltetési költségeit fizetni tartozik. A törvényben megállapított felelősség megszüntetését vagy megszorítását tárgyazó szerződés joghatálylyal