Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)

1888/29 / 1. szám

A munkások baleset elleni biztosításának törvényhozási szabályozása. Dr. BECK HUGÓ budapesti ügyvédtől. (Első közlemény.) I. Törvényhozás Európába n.* A) Németország. Német magánjog szerint a szándékosságból vagy hanyagságból okozott kárért csupán a közvetlen szerző volt felelős. Ha a kárt okozó egy harmadik személynek volt a megbízottja, a megbizó rendszerint csak a megbízott kiválasztásánál elkövetett gondatlanságért (culpa in eligendo) szavatolt. Ezen utóbbi kötelezettséget a porosz Landrecht (I. R. 6. cz. 53. §.) még megszorította, a mennyiben a megbízót az alkalmatlam megbízott által okozott kárért csak másod sorban tette felelőssé. Igen természetes, hogy ezen szűk korlátok közé szorított felelősség az íparüzleteknél megkárosítottak igényeit nem elégítette ki. A jelzett törvényes intézkedésekbe a vasúti vállalatokra vonatkozó 1838. november 3-iki törvény rést nyitott. Ezen törvény szerint, káresetben az üzem vétkessége praesum ál tátik, a vasutvállalat tehát kártérítéssel tartozik, ha a károsultnak saját hibáját vagy a vis major-t nem bizonyíthatja. A bányákban és iparvállalatoknál előfordult gyakoribb balesetek mindinkább szükségessé tették az orvoslásról való kellő gondoskodást. Ezen szükségérzet megteremtette a vaspályák, bányák, stb. által okozott halál és testi sértés iránti felelősségre vonatkozó 1871. évi június 7-i k i törvényt. Leglényegesebb intézkedése a vasúti vállalatokra vonatkozólag ez: ha a vasúti üzemnél valaki életét veszti vagy testi sértést szenved, az ez által * Az európai törvényhozási adatokra nézve 1. Bódieker-nek «Die UnfallGesetzgebung der europáischen Staaten* és Dr. M. von der Osten-nek tDie Arbeiterversicherung in Frankreich» czimü munkáit. Magyar Igazságügy 1888. XXIX. 1. I