Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/27 / 1. szám - A baleset fogalma a biztosítási jogban

r A baleset fogalma a biztosítási jogban. Dr. BECK HUGÓ budapesti ügyvédtől. I. A két utolsó évtizedben a baleset elleni biztosítás a legváltozatosabb alakokban oly nagy mérveket öltött, hogy nem lesz érdektelen, ha vele e helyütt részletesebben foglalkozunk. Megbeszélendőnek tartjuk pedig e tárgyat annál is inkább, mert a biztositásnak ezen neme immár hazánkban is meghonosodott és folytonos gyarapodásnak és fejlődésnek örvend. A baleset elleni biztosítás indító okai különbözők. Egyrészt visszavezethetők azon általános motívumokra, melyek egyáltalán minden biztositásnak alapját képezik; de másrészt és főleg megteremtette az intézményt azon szükség érzete, hogy a munkásosztálynak, és különösen a nagyobb veszélyekkel járó foglalkozást gyakorló munkásoknak, anyagi helyzete lehetőleg javítandó oly esetekben, midőn önhibájukon kivül baleset folytán keresetképtelenekké váltak. A baleset elleni biztosítás gyökereit Amerikában és Angliában találjuk. Innét lett átültetve a continentalis államokba. Angliában és Amerikában eleinte és leginkább azon balesetek ellen vétetett biztosítás, melyek az utast a vasutak s egyéb közés magán közlekedési vállalatok használata közben érik [ticketbiztositás), később kiterjesztetett azok ellen is, melyek foglalkozás közben és ismét későbben mindazon balesetek ellen, melyek egyáltalán és bárhol érik a biztosítottat. Franczíaországban és Olaszhonban alkalmazva találjuk a baleset elleni biztosítást minden alakban. Egyénenkénti biztosítást tekintet nélkül a foglalkozásra és a balesetnek bárhol történt bekövetkezésére ; együttes biztosítást a gyár- és teleptulajdonosok részéről a gyárban és a telepen alkalmazottak és munkások érdekében és javára oly balesetek ellen, melyek őket hivatásszerű teendőiknek tényleges gykoilata alatt érik. Olaszországban a munkások baleset elleni biztosítása kisebb körre van szorítva, mint más országokban, mert itt a kölcsönös segélyezésre alakult munkásegyletek (melyeknek jelenlegi vagyona 30 millió lirát tesz ki és melyeknek jogi személyiségét az 1886. április 15-ki törvény