Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/28 / 4. szám - Szabályzat a királyi itélő táblánál elintézés alatt álló bűnügyekhez tartozó bűnjeleknek kezelése tárgyában

Szabályzat a királyi itélő táblánál elintézés alatt álló bűnügyekhez tartozó bűnjeleknek kezelése tárgyában. i. A bűnjelek kitüntetése az iktatásnál. 1. Minden, akár az alsóbb bíróságoktól felülbírálás végett, akár a kir. Curiától az illetékes elsőbirósághoz leküldés végett érkezett bűnügyhöz tartozó bűnjelt a beadványt iktató kezelő hivatalnok ur az iktatókönyvnek második rovatában, az illető bűnügynek mellékletei közt tüzetesen jelöljön meg. Altalánosságban tartott, vagy felületes megjelölések (pl. «egy bűnjel* vagy «bűnjelkönyvek») nem elegendők, hanem az iktató hivatalnoknak mindig kötelessége a bűnjel minősegét és a bűnjelül szolgáló tárgyak számát világosan kitüntetni. A mennyiben a bűnjel becsomagolva vagy borítékba kötve érkezik az iktató hivatalba, annak minősége a borítékon foglalt megjelölésből állapítandó meg, ha pedig a borítékon bűnjel a minősége — szabály ellenére — kitüntetve nem volna, és a boríték pecséttel le van zárva, a bűnjel súlya pontosan megmérendő és az rktatókönyv második rovatában az illető bűnügyhez tartozó iratcsomó súlyának megjelölésétől elkülönítve kitüntetendő, s ugyané rovatban a csomagnak alakja és ismertető jelei is feljegyzendők. 2. Az illető bűnjel minősége, az érkezett ügydarab külzetén az iktató szám alatt, olvasható, nagy betűkkel, tintával megjelölendő és e megjelölés szines irónnal aláhúzandó. E megjelölésnek épen oly tüzetességgel és olyan módon kell történnie, mint az iktató könyvben foglalt bejegyzésnek. 3. Az illető bűnügy iktató száma a bűnjelül szolgáló tárgy boritékán, illetőleg magán a bűnjelen olvasható nagy betűkkel tintával kitüntetendő, a mennyiben pedig e megjelölés magán a tárgyon nem volna eszközölhető, az iktató szám külön lapra írandó s e lap a bűnjelül szolgáló tárgyhoz zsineggel vagy pecsét-