Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/28 / 4. szám - A lopás mennyiségi ismérvei. 2. [r.]

A lopás mennyiségi ismérvei 4. De viszont csupán egy bűntett állapítandó meg, habár a több de egyenkint csak vétséget képező külön lopás alkalmával ellopott összérték az 50 forintot többszörösen meghaladja. Nem lehet tehát ha p. o. az egybefoglalt érték 120 frtot tesz, két lopés bűntettét construálni. Mert a btkv. szerint a minősítésre s a büntetési tételre nézve nem tesz külömbséget bármennyire íug is az 30 forintot megbaladó összeg, s mert az ellenkező felfogást a törvény szószerinti szövege határozottan kizárja.9 5. Az érték egybefogtatásának célja annak meghatározása levén vájjon vétség vagy bűntett forog-e fenn s ebből szükségszerűen következik, hogy csak a vétséget képező lopások alkalmával ellopott dolgok értéke foglalandó egybe. Az értékek összeszámításának tehét csak azon lopásokra vonatkozólag van helye, malyeknél más minősítő körülmény fenn nem forog. így ítélt a m. k. Curia 1881. évi 3857. sz. a oly esetben, miaőn vádlottate a) zárt istállóból betörés mellett 25 frt értékű borjut, b) egy más alkalommal pedig nyitott istállóból egy 45 frt értékű borjüt lopott.10 •A- 335- §• alkalmazására nézve nem tesz különbséget vájjon a tettes ellen még más már önmagában büntettet képező lopás vagy lopások forognak e fenn vagy sem. Magától értetvén, hogy az érték egybefoglalásának itt is csak az önmagokban vétséget képező lopásokra vonatkozólag van helye, az azok mellett a tettes ellen fennforgó bűntett vagy bőntettek ugyanannyi önálló bőntettként veendők tekintetbe.11 a 335. §• alkalmazásával egy lopás bűntettében mondandó ki bűnösnek. B. ellen, ki három külön lopás alkalmával 10—10 frtot, összesen 30 frtot lopott, 3 rendbeli lopás vétsége állapítandó meg. Bűntettről nem lehet szó, mert az ellopott érték nem nagyobb 50 írtnál, de csupán egy vétség hasonlag meg nem állapitható, mert a tettes nem egy, hanem három vétséget követett el. Mindenesetre helyesebb lett volna a 335. §-t akként szövegezni : «annak meghatározása végett, vájjon büntettet képez-e a lopás» stb., mert ha nem képez büntettet, akkor nem «vétség», hanem «több vétség* forog fenn ; annyi a hány a külön lopás. A törvény szövegezése azon félremagyarázásra nyújthat alkalmat, hogy valamint, ha a több külön lopás alkalmával ellopott érték 50 frtot meghalad «bűntett» (egy bűntett), ép ugy ellenkező esetben csak egy vétség forog fenn. A szövegben előadott értelmezést fogadta el a m. k. Curia 1885 évi febr. 15-i, 1884. évi 7713. sz. Ítéletében B. J T. X. k. 73. lap. 9 így a 44 sz. curiai döntvény (B. J. T. IX. 387.) 10 B. J. T. III. 73. — Az alsó biróságok egy büntettet állapítottak megT kétszeres t. i. a 336. §. 3. p. «á 335. szerinti minősítéssel a Curia helyesen Ítélte el vádlottat a btkv. 336. §. 3 pt. szerint mioős;ilő egy lopás büntetiébeu, és egy lopási vétségben bűnhalmazat megállapítása mellett. 11 így a 44. sz. döntvény (B. J. T. IX. 387.), mely szerint több lopási vétségnek bűntetté alakítására nézve a 335. §. alkalmazandó akkor is, ha vádlott ellen mar önmagában is bűntettet képező lopás forog fenn. A döntvény előtt a gyakorlat ingadozó volt, igy egy esetben, melyben vádlott egy betöréses lopáson kívül, még 9 rendbeli egyenkint vétséget, de az érték egybefoglalása alapján büntettet képező lopást követett el, a kir. Tábla az I. bíróság által helyesen alkalmazott 335. §. mellőzésével vádlottat nem két rendbeli lopás bűntettében, hanem a 336. §. 3. pt. szerint minősülő lopás bűntettén felül 9 rendbeli lopási vétségben Ítélte el, s az ítéletet a m. k. Curia helybenhagyta. B. J. T. IX. 27. Magyar Igazságügy 1887. XXVIII. 4. 14