Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)
1887/28 / 4. szám - Ügyvédség és doctoratus
Ügyvédség és doctoratus 199 tenni fel rólunk, hogy midőn az ügyvédtől az elméleti ismeretek azon mennyiségét követeljük, melynek birtoka a fennálló rend szerint doctoratussal igazoltatik : ezzel theoreticussá akarjuk őt avatni; másrészt meg nagyon kicsinylené önérzetünket, ha azt várná tőlünk, hogy mindenkép theorethikust lássunk abban, a kit Budapesten vagy Kolozsvárott doctornak recipiáltak. Nem ; mi szerényebbek is, követelőbbek is vagyunk. A jogtudori minőségtől — magyarán mondva — csak azt reméltük, hogy a fiatal ember valamivel több ismerettel fog az ügyvédvizsgáló-bizottság elé állani, mint a mennyit hajdan az akadémiákról ide került jelöltek átlag felmutattak. De másrészt el voltunk készülve arra is, hogy a theoriaval megajándékozott jelölt urak között lesz néha olyan is, kiben a bizottság vaksága se theoriát se praxist nem képes feltalálni. Kizárólag az ügyvédség magasabb képzettsége volt a törvényhozás czélja, midőn a jogtudori fokot a stallum föltételévé tette. Hogy az eszköz alkalmasnak bizonyult, azt nem fogja kétségbe vonni senki, a ki amai ügyvédi vizsga eredményeit a régiekkel összehasonlítja s a ki a mai magyar ügyvédség körében csak némileg is széjjel nézett; Udvardy urnák sem lehet kétsége, mert végighallgatta H o r v á t h József ügyvéd urnák talpraesett kis beszédét, melyre mindjárt visszatérünk, s melynek az igaz jogászi hivatás körüli nézetei ugy viszonylanak az egri értekezleten nyilvánult töobi véleményekhez, mint — nem tudunk találóbb példát — a régi ügyvédi vizsgák ismert akadémiai alakjai egy mai értelmes «doctor» jelölthez. Azt hiszszük fonák dolog a doctoratus intézményét, mely kizárólag a jogszolgáltatás szempontjából lett ügyvédi minősitvénynyé, az akadémiák vagy az egyétemek létkérdésével hozni kapcsolatba. Határozottan tiltakoznak az ellen, hogy ezen intézetek látogatása vagy jövedelme vétessék alapul annak megítélésénél, hogy milyen legyen az ügyvédséghez megkívánt qualificatio ; és époly határozottan emeljük fel szavunkat az ellen, hogy a jogtudori fokot adományozó jelenlegi hatalom, mely teljesen megbízhatónak bizonyult, oly helyre tétessék át, melynek alkalmatossága kipróbálva nincs. Az 1874 előtti állapotokra való visszatérés, mit Udvardy ur nyíltan hirdet, reánk nézve egyértelmű volna az ügyvédség emelkedő színvonalának lesülyesztésével. Nem, ennyit nem érnek az országnak az akadémiák 1 A tanár ur nem volna következetes azon elvekben, a melyeket magáévá tett, ha a birói qualificatio jelenlegi alantas mértéke mellett nem törne lándzsát. Csakugyan ott szerepel érvei között a következő okoskodás : «Ha el lehetni bírói vagy közigazgatási tisztviselői doctoratus nélkül, el lehetni épagy ügyvédi doctoratus nélkül is.» Nem először mondjuk, hogy a birói képesítés mai rendszere