Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/28 / 3. szám - Államtan és vallás

i86 Szemle Királyi decretumaink, az országgyűléseken hozott törvényeink, kiváltképen az első századokban, sokat foglalkoznak az egyházi ügyekkel. A magyar törvénykönyvben (Corpus iuris) sok oly törvény foglaltatik, mely egyszerű zsinati szabályok átirása. Királyaink részint az egyházi javadalmak alapitása és javadalmazása által, részint apostoli buzgóságuk méltatásául a királyi főkegyúri kiváltsággal lettek kitüntetve, és ezen joguknál fogva mindenkor nagy, sőt kiváló befolyást gyakoroltak a magyarországi kath. egyházra. Ezen jognak természetét és terjedelmét teljesen felismerni, ismerni továbbá a határokat, melyek a főkegyúri jog és a királyi jog között vannak, mily módon gyakoroltatott e jog, mely joggyakorlat nem mindig egyforma, de folytonos érintkezésben állott a római szenszékkel: mindezek nagy horderejű dolgok a magyar katholikus papra nézve, a ki fájdalmasan látja, mily tévesen magyaráztatnak elleneink által az egyházunkat hazánkban megillető jogok. A főkegyúri jog kétségkívül oly fontos, hogy ennek tüzetes ismerete nélkül nem lehet megérteni és megítélni ama viszonyt, mely nyolcz századon át a magyarországi katholikus egyház és állam között fejlődött. Ha jogcsorbitástól tartunk, vájjon nem a dolog természete kívánja-e, hogy ezen jogok eredetét, fejlődését és hatását kutassuk ? Mennyi munka vár itt reánk! és mégis mennyi itt a gondátlanság ! A hűbéri jog Magyarországon nem birt azon erővel és: gyakorlattal, mint Európa többi országaiban ; de mivel Magyarország sem vonhatta ki magát teljesen ennek behatása alól, ennek tanulmányozása sem mondható feleslegesnek. Végre a vallási súrlódások, melyek a XVI. században keletkeztek, a változott viszonyoknál fogva nem egy irányban érintették a magyárországi katholikus egyházjogot ; és azért a viszonyt, mely a katholikus egyház és a többi felekezetek között fennáll, csak a múlt századok történelmének beható tanulmányozása által lehet teljesen átérteni. Sok van még itt felderíteni való s épen azért szorgalmasan kell munkálkodnunk, részint, hogy teljesen is nerhessük jogainkat, részint hogy megakadályozzuk, nehogy mások kivegyék kezünkből a fegyvert és ellenünk felhasználjanak oly dolgokat, melyek, ha előttünk teljesen ismeretesek volnának, épen a mi ügyünknek szolgálhatnának.* Államtan és vallás. A göttingeni egyetem most ünnepelte 150 éves jubileumát, A diszbeszédet R i t s c h 1 theologiai tanár mondotta. E dolgozat magvát a tudósnak egy érdekes támadása képezi, melyet a katholikus publicisták azon ujabb felhozása ellen intézett, hogy az államfelforgató német páriok iránya Luther tanaiban gyökeredzik. A napi politikában ritkán találkozni ily alaposan érvelő munkával, s a beszéd e részét elég fontosnak tartjuk arra, hogy leforditsuk. Ritschl többek között igy szólt : «Szabadjon egy politikai alakulatot fejtegetnem, mely még a jelen év elején a közélet előterében állott, és mely, bár ma vissza van szoritva, ismét veszélyessé válhatik, ha a közélet állandósága és biztonsága körül érdekelt polgárokban azon meggyőződés nem erősödik meg, hogy választói joguk lelkiismeretes gyakorlása által első sorban hivatvák ama javakról gondoskodni. Értjük a klerikálisok, a specifice liberálisok és a sociáldemokraták azon szövetkezését, melynek lehetőségét nehéz felfogni, ha igaz, a mit római részről hallani, hogy ugyanis a liberalismus és a