Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/28 / 3. szám - Osztrák ügyvédgyülés

Külföldi jogélet megfelelő büntető rendelkezés felvétele által, de kiterjesztetvén az a csődválasztmány tagjaira és ily minőségükben történt szavazásokra. (Indítványozó :a bukovinai ügyvédi kamara választmánya; előadó: Dr. Benedikt Edmund, Bécsben. II. A kar erdekeivel foglalkozó osztályban. 1. Az osztrák ügyvédgyülés abbeli jogi meggyőződését fejezi ki, hogy az 1868. július 6-án kelt ügyvédrendtartás (R. G. Bl. Nr. 96.) 8. §-ában az osztrák ügyvédeknek adott azon jog, hogy minden peres és perenkivüli, köz- és magánügyben feleket képviselhetnek, a törvényhozás jelenlegi állapotában eléggé védve nincs; hogy különösen magánmeghatalmazottaknak sommás és bagatell-ügyekben való elfogadása és azon körülmény, hogy az 1857. június 8-án kelt igazságügyminiszteri rendeletben (R. G. Bl. Nr. 114.) a zugirászatot a perenkivüli eljárás terén semminemű törvényes rendelkezés hathatósan nem gátolja; hogy a nevezett igazságügyminiszteri rendelet a közigazgatási hatóságok előtti eljárásban nem alkalmazható, és még inkább az ügyvéd képviseleti jogának megszüntetése a választott bíróságok nagyobb része előtt : az ügyvéd hivatásszerű képviseleti jogának súlyos megsértésére, perenkivüli ügyekben pedig a közjegyzők hasonló jogkörének megsértésére is vezetnek ; s hogy e bajok fenn fognak maradni mindaddig, mig az ügynek a perköltségért való szavatolását megállapító, czélszerü díjszabályzatnak egyidejüleges behozatala mellett, gyökeres törvényhozási szabályozás tárgyává nem tétetnek az ügyvédnek, és nem peres valamint közigazgatási ügyekben a közjegyzőnek hivatásszerű képviseleti jogának határai is. Az osztrák ügyvédgyülés annál inkább kötelességének tartja e jogi meggyőződését kifejezni, mert ezen ügy szabályozása közelről érinti létképességét az ügyvédi karnak, mely jelenleg csak az ügyvédi kényszer alá eső nehéz ügyekben van oltalmazva, s mert olcsó dijszabályzatu, gyors és rendes jogszolgáltatás is csak ugy lehetséges, ha a bíróságok és a közigazgatási hatóságok előtt folyó ügyek egész képviselete a hivatásos jogászság kezében öszpontosul. (Indítványozó :az állandó bizottság; előadó : Dr. P a n n Arnold kormánytanácsos Bécsből.) 2. Mondja ki azt osztrák gyűlés, hogy : Az 1868. július 6-án kelt ügyvédrendtartás (R. G. Bl. Nr. 96.) 15. §-ának hiteles magyarázata eszközlendő ki oly irányban, hogy az ügyvédi kamara választmányának igazolványával ellátott ügyvédjelölt jogosítva van főnökének képviselésére mindazon esetekben, melyekre az ügyvéd képviseleti joga az ügyvédrendtartás 8. §-a szerint kiterjed. Az ügyvédjelölt e helyettesítési jogosítványát csak az 1875. október 22-én kelt törvény (R. G. Bl. Nr. 36. ex 1876.) 3. és köv. §-ai és az 1869. ápril 18-án kelt törvény (R. G. Bl. Nr. 44.) korlátozzák. (Az alsó-ausztriai ügyvédjelöltek egyletének határozata. Indítványozó : Dr. M a n d 1 Adolf Bécsből; előadó : Dr. K a i s e r f e 1 d Miksa lovag Gráczból.) /// A teljes ülésben. Használtassák a kérvényezési jog a végből, hogy a polgári törvénykezésben az igazán szóbeli és nyilvános eljárás mielőbb behozassék. (Indítványozó : Dr. A u 11 Lajos lovag Prágából; előadó Dr. Burghard B a r t h Edler v. Wehsenalp.)