Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/28 / 3. szám - A lopás mennyiségi ismérvei

146 Dr. Heil Fausztia Szerintök a tolvaj mindig annyit lopott, a mennyit lophatott. Mások, inkább elvi álláspontra helyezkedve, a lopás által sértett jogból (tulajdonjog, birtokjog) indulnak ki, s az érték minősitő voltát azért tagadják, mert ezen jog in abstracto mindig egyenlő. 3. Ezen nézet több tételes törvényhozásban viszhangra talált, így az érték minősitő voltát nem találjuk elismerve a franczia btkvben, sem a németalföldi, sem a német btkvben, mely e tekintetben eltér ugy a német közönséges jogtól, mint számos ujabb németországi btkvtől, s a franczia felfogást követett porosz törvénykönyvhöz csatlakozott, az indokok szerint azért, mert az érték szerinti büntetési tételek a tettes subjectiv bűnösségében gyakran nem találnak igazolást; az érték legtöbbnyire a bűnösség körén kívül eső véletlentől függ ; az érték kiszámítása s meghatározása számos vitás kérdésre ad okot, melyek a törvény biztos alkalmazását veszélyeztetik. Az olasz btkvi javaslat bizottsági tárgyalásainál hasonlag voltak olyanok, kik az értéknek mint minősitő alapnak elfogadása ellen nyilatkoztak. így Paoli szerint minősítőknek csak oly körülmények fogadhatók el, a melyek «crescono l'allarme od il pericolo*, ilyennek pedig az érték nem tekinthető, mert gyakran a véletlentől, s a vagyoni kárt illetőleg a meglopottnak vagyoni helyzetétől függ. Felhozza azon tolvaj példáját, ki a vigyázatlanságból nyitva hagyott szobába belép s az asztalon talált pénztárczát ellopja. Ha a pénztárczában nincs több 1000 líránál, egyszerű lopás, ellenkező esetben minősített lopás forogna fenn ; s miért ? Egy tolvaj 500 lírát lop gy szegény munkástól, megfosztván őt ekként éveken át keservesen folytatott megtakarításának gyümölcsétől; ez egyszerű lopás. A másik 1100 lírát lop egy millionáriustól, s ez minősített lopás. És miért? Megjegyzendő azonban, hogy Paoli is elismeri az érték fontosságát, s indokoltnak találja, hogy az egyszerű lopás büntetési tétele az érték szerint emeltessék ; csak a szorosabb értelemben vett, vagyis súlyosabb büntetési nemet megállapító, minősitő hatását veszi tagadásba.4 A sienai egyetem hasonlókép azon véleményt adta, hogy az ellopott dolog számszerűleg előre meghatározott értéke nem jogi eleme a büntetés súlyosbításának ; egészen a véletlentől is függhet, s nem indokolható, hogy egy lírával több vagy kevesebb döntsön a három vagy négy évi szabadságvesztési-többlet fölött. Jobb volna, ha a büntetési tétel megállapításánál elegendő latitude engedtetnék a bírónak ; s a büntetés kimérésénél az érték tekintetbevétele kötelezőleg Íratnék elő. A minősítés elfogadása esetében pedig az nem a lopott dolog absolut értéke alapján, hanem az értéknek a meglopottnak vagyoni helyzetéhez való viszonyára te* Osservazioni delle sotto-commissioni, 89. 1.