Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/27 / 6. szám - Horvát-Szlavon-Dalmátországoknak Magyarországhoz való viszonya jogtörténeti szempontból. 3. [r.]

43 o Csutorás László nité a horvát-dalmát bánságtól — s bár 1381-ben Bubek Imre az egyesült bánságot viseli is — mégis ez időtől kezdve, csekély kivétellel, külön szlavón bánnal találkozunk. A N. Lajos halála után bekövetkezett zavargásokba Szlavó­niát is belevonták a hatalmas bánok E körülmény 1395-ben arra indította Zsigmondot, hogy a báni hatalom megfékezése végett Szlavónia rendéinek gyülésezési jogot engedjen, más szóval be­hozta a tartományi gyűléseket,10 melyeket alább bővebben ismer­tetünk. * Alig szabadult meg Szlavónia, az 1439-ben tartott körösi gyűlésen hozott határozatok végrehajtása által, az elhatalmaso­dott rablóktól, már a zsarnokság jármát kellett viselnie, melyet a Cilly grófok akasztottak nyakába, azon Cillyek, kik királyi kegy­ből — I44<>től kezdve — majdnem egész Szlavóniát birtokolták. E lator grófok zsarnokoskodását csak Hunyady Jánosnak sikerült, 1446 ban ellenök vezetett hadjárat által, megszüntetni. A Hunyady és Cilly házak szlavóniai összeütközésekkel kez­dődő viszályából Hunyadi Mátyás a magyar trónra emelkedett, nevelvén dicsőségét a Hunyady háznak. 1465-ben Mátyás a Dráván tul táborozott, mert hirét vette a török roppant hadi készülődé­seinek ; ugyanakkor a budai rendek személyes felkelést és ezen­felül minden 20 jobbágytelek után egy fegyveres állítását ren­delték el Szlavóniában. Ugyancsak 1465. szt. Mihály után való pénteken erősité meg Mátyás a szlavóniai rendeknek N. Lajos és Zsigmond királyok szabadalmain alapuló itélőmester választási jogát; de mivel a szlavón rendek tartománygyülésükön nem tud­tak megegyezni a személyben, Mátyás maga nevezé ki Korotnai Jánost 1467-ben.11 Még ez évben kelt rendeletével Mátyás, a fel­ségsértési és a «kivételesek» ügyeit kivéve, minden ügyeket a báni tábla alá rendelt, mert a török gyakori berohanásai miatt a szlavóniaiak még törvénykezés végett sem hagyhatták el ottho­nukat, ugyanez okból 1477-ben közfelkelést parancsolt, kapitány­választási jogot és 4 évi adómentességet engedvén nekik. Az ezt megadó diploma szavaira, valamint az 1465-kire is hivatkozva, követelik a horvátok a tartománygyülésen az egyéni szavazati jogot. 1486-ban Mátyás az L.. t.-cz. alkotása által Zagoria vár­megyét, főispánjainak a Cilly grófoknak rakonczátlankodásai miatt, kitörülte a megyék sorából, felosztván azt a szomszéd megyék között.12 így Szlavóniának 4 megyéjéből 3 lett: Zágráb, Kőrös és Várasd. II. Ulászló uralkodása sok tekintetben nagy fontosságú Szla­10 I. m. 29. 1. 11 I. m. 34 1. 12 Palugyai, i. m. 36 - 40. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom