Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/27 / 3. szám - A szomszédjogi oltalom. 8. [r.]

A szomszédjogi oltalom 213 kiemelheti a földet, ha azonban a szomszédház közvetlen közelében vigyázatlanul eszközölt ásatások által ennek alapjait megtámadva össszeomlását okozza, kártérítéssel tartó dk a lex Aquilia elvei szerint; igy birtokán kedve szerint egy vagy több kutat áshat, de ha pl. artézi kutat fúrva igen erős forrásra bukkan, melyet felfogni és visszatartani képtelen, ugy hogy a kitoluló viz az alsó szomszéd telkét elárasztja és pusztítja, természetesen szintén szavatol ; hasonlókép köveket fejthet bányájában, habár a repesztés okozta gyakori durranások a gyenge idegzetű szomszédot erősen bántanák is, de ha vigyázatlansága folytán egyes sziklatömbök a szomszéd mélyebb fekvésű kertjébe lezuhannak és ott a virágházat porrá törik, vagy a puskapor által kirepített kavicsok a szomszéd háztetejére hullanak és azt átlyukasztják szinte kártalanítással tartozik és az is nem teend különbséget, váljon az idegen vagyon megrongálását közvetlenül cselekménye által okozta vagy pedig csak mozgásba hozott bizonyos természeti erőket, melyek nek saját törvényeik szerint mulhatlanul rombolniok kellett (váljon pl szántás közben vagy talaját javítandó a talált köveket a szomszéd telkére átvetette vagy pedig házat rakott, mely szédítő magassága, silány anyaga, bizonyos szerkezeti hibák miatt szükségkép összedőlt, mire romjainak egyrésze a nehézség törvényei szerint a meredek lejtőn a szomszéd földére gurult le), utóbbi esetben ismét közönbös levén, váljon ezen erők magokban és tüstént vagy pedig csak más, de koronként mulhatlanul meg-megjelenő és azért bizton várható tényezők közreműködésével, megfelelőleg csak bizonyos idő elmultával idézték elő a balesetet (váljon pl. a tulmagas, hibás szerkezetű kémény, vagy a palota homlokfalára állított, de nem kellően megerősített szobor nyomban avagy csak az első vihar alkalmával zuhant le, váljon a háznak fősz domborékitményei mindjárt elhelyezésük után vagy pedig csak huzamos esőzés alkalmával átázva oldódtak le és hullottak a szomszédnak növényházára. Kétségtelen tehát, hogy számos oly esetben, hol a római jog a károsult telektulajdonosnak szomszédaival szemben csak azon feltétel alatt fogja pártját, hogy ő idejekorán kártérítést igértetett magának, birtokbahelyezést nyert, vagy pedig legalább lépéseket tett az egyiknek vagy másiknak kieszközlése czéljából, bizonyos általánosan vallott és gyakorolt jogi elveknek helyes, következetes alkalmazása oda vezet, hogy feltétlenül egyenes kártérítési igényt tulajdonítsunk neki. És pedig : 1. A kár valamely vitium aedium, o p e r i s-ból (a római értelemben) származott: Aj Ezen vitium az épület stb. keletkezésével egykorú és emberi tudatlanságnak gondatlanságnak eredménye: a ház süppedékes talajon épült, mely a nagy nyomás