Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/27 / 1. szám - A jogtalan eltulajdonítás mint a lopás tényálladékának eleme

22 Dr. Heil Fausztin közvetlenül a € használatra* támaszkodik. A mi nem esik a furtum usus alá, az a furtum rei tényálladékát állapítja meg. A törvényjavaslatot másként értelmezni nem lehet. A használat végetti elvétel ugyanis, ez iránt nem lehet kétség, a tulajdonjognak legenyhébb megsértése. Oly enyhe, hogy a javaslat is csak azon esetre kívánta büntetni, ha az elvétel vagyoni haszon végett történt. De ezen esetben igen is lopásnak nyilvánítja a tulajdonjognak ezen legenyhébb megsértését, a használat végetti elvételt. A törvényhozóról, a ki már az enyhébb jogsértést is bünteti, nem lehet feltenni, hogy a súlyosabb jogsértést büntetlennek akarta nyilvánítani. De implicite ezen vád emeltetnék a törvényhozó ellen, ha az eltulajdonítás szó nem akként értelmeztetnék, hogy a tulajdonjognak mindazon megsértései, a melyek az ideiglenes használat alá nem vonhatók s annál intensivebbek, az eltulajdonítás fogalma alá esnek. Minden más értelmezés mellett hézagot mutatna a törvényjavaslat szövege, hézagot, mely szükségszerűen azon absurdumra vezetne, hogy a törvény, mely a minust bünteti, a plust büntetni nem akarja. Igaz, hogy javaslat szövege törvényerőre nem emelkedett. De az is igaz, mi a javaslat s a törvény szövegének egyszerű egybehasonlitásából kitűnik, hogy az itt bennünket érdeklő tekintetben más változás nem történt, mint a furtum usus kihagyása. A magyar btkv szerint tehát kétségtelen, hogy «az ideiglenes, a dolog állagát nem érintő használaton tul menő minden szándék megállapítja az eltulajdonitási szándékot» ; s hogy valahányszor az elvétel azon czélból történt, hogy a tulajdonjog tartalmát képező más jog gyakoroltassák a dolog fölött, mint az ideiglenes s a dolog állagát nem érintő használat : az elvétel azon czélból történt, hogy a dolog eltulajdonittassék. Mindannyiszor tehát lopás fog fenforogni. Az eltulajdonitási szándék ezen fogalom meghatározásának bővebb illustrálására s némileg kiegészítésére a következők szolgálhatnak. A tulajdonjog a dolog fölötti teljes jogi uralom. A tulajdonjoggal tehát a dolog fölött gyakorolható jogot összesége van kifejezve. Mind a mellett, ha a tulajdonjog tartalmát képező jogokat analysálni akarjuk, a tulajdonjog nyilvánulásainank 3. főirányát külömböztetjük meg: ezek a) jus possidendi ; b) jus utendifruendi; c) jus disponendi. Alkalmazzuk a lopást megállapító eltulajdonitási szándékot a tulajdonjog ezen három iránylatára. a) Ha a szándék a jus possidendi bitorlására irányul: lopás forog fenn ; b) ha a szándék a jus utendi-fruendi bitorlására irányul: lopás