Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/27 / 1. szám - A baleset fogalma a biztosítási jogban

A. baleset fogalma a biztosítási jogban 11 (Pl. a háztetőről tél idején leeső hótömb az arra menőt megsérti.) Az előre nem látott, váratlan esély vagy olyan lehet, mely egyáltalán nem volt előre látható, vagy olyan, mely az adott körülmények között, kellő gondosság mellett nem volt előre látható, vagy végre olyan, mely a rendes gondosság szem előtt tartása mellett előre látható volt. Ha már most figyelemmel vagyunk azon általános biztositásjogi elvre, hogy a biztosító nem felelős azon kárért, melyet a biztosított saját hibájából idézett elő, akkor a baleset elleni biztosítás természetéből folyónak fogjuk találni azon követelményt, hogy a véletlen, melynek behatása a testi sérülést okozza, olyan legyen, melyet a biztosított az adott körülmények között rendes gondosság mellett előre nem láthatott. Nincs jogszerű indok, mely megkívánná az absolut véletlen fenforgását, — ha csak az egész baleset elleni biztosítást nem akarjuk illusoriussá tenni, — de igenis, általános biztosításjogi szempontból megkövetelendő, hogy a biztosított a baleset elhárításában a rendes gondosságot el ne hanyagolja. Gyalog utas nagy hidegben útnak ered; útközben rosszul lesz és annyira elbágyad, hogy nem folytathatja útját és megfagy. Gyalogos nagy hidegben útnak ered, útközben lefekszik, elalszik, megfagy. Utas kihajol a vasúti kocsiból, egy mellette elrobogó vonat szétzúzza karját. Utas kihajol a vasúti kocsiból, habár tudja, hogy ép akkor vonat fog mellette elrobogni, és karja megsérül. Mindkét példa első eseteiben nem hiányzik a rendes gondosság, utóbbi eseteiben a rendes gondosság el van hanyagolva.""" Az ekként meghatározott véletlen a baleset fogalmának egyik főkriteriumát képezi ugyan, de ez nem az egyedüli charakteristikonja. Ezzel a biztositásjogi fogalom még nincs fixirozva, kellékei nincsenek kimerítve. Ezen meghatározás alatt elfér számos természetes betegségi eset, mely a baleset körébe nem tartozik és a baleset elleni biztosításból teljesen ki van zárva. A balesetet biztositásjogi szempontból nem fedi teljesen azon meghatározás, mely szerint baleset egyenlő a rendes gondosság mellett előre nem látott és el nem háríthatott behatással, mely kárt des Unfalles,» 24. 1.). Honegger szerint a ténynek nem kell okvetlenül kárt okozni («Der Begriff des Unfalles,* 19. 1.). Ezen nézetet tévesnek tartjuk. Ha a háztetőről leesett hótömb az arra menőre zuhan és nem sérti meg, ez véletlen ugyan, általános, de nem biztositásjogi értelemben. Vasúti összeütközésnél az utas kiugrik a kocsiból és nem sérül meg : véletlen. Az esés következtében sérülést szenved : biztositásjogi véletlen. ** König azt kívánja, hogy a sérülés vis major által idéztessék elő. Szerinte csak az «unab\vendbarer áusserer Zufalb adja meg a baleset ellen biztosítottnak a kártérítéshez való jogot. (Id. m. 42. 1.) Ezen álláspontot Honegger, az angolamerikai judicaturára és a biztosító vállalatok kötvényfeltételeire való hivatkozás mellett, tarthatlannak mondja. (Id. m. 30. 31. 1.)