Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)

1886/25 / 1. szám - A börtönügyi reform

Szemle 87 a rendőri felügyeletet lehet enyhíteni, de megszüntetni nem, mert sok esetben nélkülözhetetlen; hogy a prostitutio kérdése a belügyminiszterre tartozik ; hogy az állami rabsegélyezés Belgiumban ezélszerünek nem bizonyult s csak a magánpártfogolás vált be, melynek a törvény nincs útjában Az utóbbi pontra nézve K e r v y n fentartotta külön véleményét, utalván Angliára, hol szintén a magánsegélyezés divik ugyan, de állami támogatás mellett. A feltételes szabadonbocsátás kérdésében felszólalt Thonisse n, kérvén a minisztert, hogy tanulmányozza e rendszert a szomszéd államokban, a hol alkalmazásban van. A Belgiumban divó magánelzárási rendszer mellett csak akkor lehetne hasznos a szabadságolás, ha kellő óvó rendszabályok mellett lépne életbe, mert a 10—15 évig börtönben ült ember, ha minden átmenet nélkül rögtönösen tér vissza a társadalomba, nagy veszélyeknek és kisértéseknek mén elébe. A rendőri felügyelet kinövéseivel (milyen pl. az egyének azon kötelessége, hogy időnként valamely helyen ellenőrzési szemlére tartoznak megjelenni) mindenesetre szakítani kell. Az ilyenek csak a félig javult emberek ismerkedésére szolgálnak, mi kétségessé teszi a különben jól működő magánelzárási rendszer hatását. És tudják-e —• igy folytatja — miért functionál elzárási rendszerünk ily jól r Mert se nem franczia, se nem irlandi, se nem amerikai, hanem egészen sajátszerű. A zárka nálunk nem jelent elhagyottságot, mi az ember társas természetével ellenkeznék. A cella Belgiumban azt jelenti, hogy az elitéltek el vannak zárva egymástól, de nem a világtól; hogy el vannak különítve a rossz társaságtól, de nem a jótól, a javítótól. Nálunk az, ki a magánzárkából javulva nem • kerül ki, kivételes ember, kiben a roszszaság ugy meggyökeresedett, hogy lehetetlen kigyomlálni. Bátran jöhet a Kervyn által sürgetett statisztika : csak megelégedésünkre fog szolgálni. Vanderhindere képviselő ezekre azt kérdi: hogyan lehet jónak mondani egy oly büntetési rendszert, mely 45ü/o visszaesést eredményez ? Mást, hatályosabbat kell a börtön helyett alkalmaznunk, mert a javíthatatlanok istentelen phalanxával állunk szemközt, kiket ártalmatlanokká kell tenni. Kervynnel szemben tagadja, hogy a vallási nevelés a bűnözést csökkentené. Kervyn erre azt válaszolja, hogy a testi büntetést a katechismussal kell helyettesíteni. Bar a igazságügyminiszter: Nápolyban és Rómában az olasz foglalás előtt bőségesen tanították a katechismust, de javított ez az erkölcsökön ? Mindnyájan tudjuk, hogy midőn Dumortier a nápolyi vagy római börtönöket meglátogatta — ellopták zsebkendőjét. Sohasem hallottam oly elméletet, mely a büntető codex helyébe a katechismust akarná tenni; ez a büntető jog terén uj rendszer. Ezzel a vita véget ért.