Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)

1886/25 / 1. szám - Törvényjavaslat a borhamisitásról

Külföldi jogélet Si iránta. Idézi Lacava szavait: < Jaj volna, ha a felbontás intézményét a placzon követelnék, mint a só árának leszállítását vagy a választási refbrmot.» «Ezek bölcs szavak —• folytatja az előadó : a nép kiáltása azt jelentené, hogy a házas élet bajai az általános, ijesztő, tűrhetetlen botrány fokát érték el .... A törvényhozó, valamely intézkedés szükségét mérlegelvén, inkább az ügy történeti, erkölcsi vagy bölcsészeti előzményeihez alkalmazkodjék, mint a nép tüntetéséhe. > A bizottság azon nézetben volt, hogy ha a polgári társadalomnak joga volt meghatározni a módot, mely szerint a házasság köttetik, biztosittatik és megitéltetik, ugyanezen jogánál fogva meghatározhatja a házasság felbontásának feltételeit is. Maga az egyház is számtalan kivételekkel korlátolja a felbonthatlanság elvét, ugy hogy az egyházi és polgári törvények jelenlegi együttes fennállása mellett előfordulhat azon eset, hogy a polgári jog szerint felbonthatatlan házasság a szentszék Ítéletével felbontható. A jelentés azután czáfolja azon nem vallási kifogásokat, melyeket az intézmény ellen felhozni szoktak s megjegyzi, hogy «ezen érvek logikai hibája az, miszerint a felbontást a házassági eszmény ellentéte gyanánt fogják fel, holott az tényleg nem más, mint az elfajult, megromlott házas élet ellenszere.^ A ház még nem határozott. Törvényjavaslat a borhamisitásról. G r i m a 1 d i képviselő e tárgyban a következő törvényjavaslatot terjesztette az olasz képviselőház elé. 1. czikk. Hamisítást képez, ha a borhoz oly anyag vegyittetik, mely természet szerint abban nem tartalmaztatik. Hamisítás az is, ha a borba természetéhez tartozó anyagok vegyittetnek, de oly mennyiségben, hogy azon arányt, melyben a bor rendszerint tartalmazza, meghaladják. Az ilykép meghamisított bor műbornak tekintetik. 2. czikk. Műborokat a kereskedelmi forgalomba hozni csak oly felirat mellett lehet, mely kifejezetten és világosan megjelöli az árú gyártott minőségét. Ily felirat hiányában a bor természetinek vélelmeztetik. 3. czikk. A földmivelési és kereskedelmi miniszter előterjesztésére királyi rendelet fogja jelen törvény végrehajtása czéljából megjelölni azon anyagokat, melyeknek használata a borgyártásnál tilos, és megállapítani azon mennyiségi határokat, melyeken belül bizonyos anyagokat a borba vegyíteni szabad. A 4. czikk 500 líráig terjedő büntetést és a hamis vagy hamisított bor elkobzását szabja a 2. és 3. czikkek ellen cselekvőkre, a mennyiben a tett a büntető törvénykönyv súlya alá nem esik. Az 5. czikk 100 líráig bünteti azon kereskedőt, ki a vegyelmezés czéljából kívánt bor eladását a hatóságnak vagy magánosnak megtagadja. Magyar Igazságügy 1SS6. XX\ . i. 0