Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)

1886/25 / 1. szám - Austria. Glaser - Németország. Törvényhozás

Külföldi jogélet 77 dalmi gyűlés állítólag már jelenlegi ülésszakában foglalkozni fog az ebbeli javaslattal, mely azonban még az előkészítés legkezdetlegesebb állapotában van. A birodalmi gyűlés m. év deczember 5-én tárgyalta a birodalom igazságügyi költségvetését, mely majdnem változatlanul fogadtatott el. A törvények szerkesztésénél közreműködő szakértők díjazására 25,000 márka vétetett fel. Érdekesebb vita csak a Lipcsében székelő birodalmi törvényszék személyszaporitása körül fejlődött ki. E bíróság tanácsosainak számát 63-ról 66-ra akarják felemelni. S c h e 11 i n g államtitkár előadja, hogy a birodalmi törvényszék elnöksége előbb 3 állás szervezését kívánta, utóbb azonban olykép módosította óhaját, hogy egy uj polgári tanács állittassék fel, mi 5 biró és 1 tanácselnök kinevezését tenné szükségessé. A jelenlegi rendszert, hogy ugyanis az egyik tanács felesleges tagjai esetről-esetre más tanácsba osztatnak be, a törvénykezés súlyos hátrányának tekintik.*) De mellőzve ezen szempontot, az államtitkár ugy vélekedik, hogy a hátralékok feldolgozása is sürgős intézkedést igényel. Eleinte azt hitte, hogy rendkívüli ülésekkel lehet a dolgon segíteni, mert a tanácselnökök kijelentették, hogy hajlandók ideiglenesen hetenként három ily rendkívüli ülést tartani. Azonban az elnökség, melynek közreműködése nélkül e kísérletet létesíteni nem lehet, megmarad abbeli kívánsága mellett, hogy uj tanács szerveztessék. Ehhez járul, hogy a pénzügyi bizottságban történt nyilatkozatok szerint a ház is hajlandó a szükségelt összeget megszavazni; minél fogva a kormány ujabb megfontolás tárgyává teszi az ügyet s póthitelt fog kérni. Addig a költségvetés jelen czimét függőben tartatni kéri. A felszólalások közül kiemeljük W indthorst beszédét, ki a birodalmi törvényszéki épület késedelmes elkészültét panaszolja. Reményli, nem azért húzzák a dolgot, mert még mindig nem mondottak le azon szándékról, hogy átteszik e bíróságot Berlinbe. »Mert a német jogszolgáltatás érdekében levőnek tartom, hogy a birodalmi törvényszék minél távolabb legyen a végrehajtó hatalomtól.*1) A birodalmi tanács törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé a bírósági szervezeti törvény 137. §-ának módosítása iránt.2) Czélja egységes judicaturát biztosítani a birodalmi törvényszéknél azon esetben is, ha a polgári és büntető tanácsok között merül fel ellentétes felfogás. Az indokolásból kiemeljük a következőket: Első sorban fontosak a magánjog azon számos kérdései, melyek büntető döntéseknél tekintetbe jönnek, például a tulaj donátruházás, birtokszerzés, constitutum possessorium, a kereskedő, a fizetés-megszüntetés fogalmai, a mérleg stb. Másrészt a polgári ta;;: Tudvalevőleg ez nálunk a rendes állapot. *) Ujabban a milanói jogászegylet is abbeli óhajának adott kifejezést, hogy a felállítandó egységes semmitőszék a jogszolgáltatás függetlensége érdekében ne Olaszország kormány székhelyén állittassék fel, hanem másutt. A Rivista penale erre ezt jegyzi meg: Questa e ottima: sia d'e sempio la G e r m a n i a. Nálunk meg azon törik a fejüket, hogyan lehetne a helyi biró ságokat is minél közelebb hozni a végrehajtó hatalomhoz. s) E szakasz igy szól: Will ein Civilsenat in einer Rechtsfrage von einer früheren Entscheiduug eines anderen Civilsenats oder der vsreinigten Civilsenate abweichen, so hat derselbe die Verhandlung und Entscheiduug der Sache vor die vereinigten Civilsenate zu verweisen. — Die Verweisung erfolgt an die vereinigten Strafsenate, wenn ein Strafsenat in einer Rechtsfrage von einer früheren Entscheidung eines anderen Strafsenates oder der vereinigten Strafsenate abweichen will.