Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)

1886/25 / 1. szám

Törvénytervezet a törvényes örökösödésről 75 igy is, könnyen értetőleg, a törvényes öröklésileg leszállt javakban van és marad. De épen arravaló, s az által indokolódik a kiterjesztés, hogy a belső vezérelvet a valósitás lehetőleg mindenhova elkisérje, a hol a lényeg t. i. a vagyonleszállás momentuma, bárha olyan jogi formában és arány mellett, a mely a törvényes öröklésétől eltérő, azonban elvégre mégis csak fenforog.31 Figyelmet érdemel a franczia törvény rendelkezése, minélfogva az elődök kizárólag örökösödnek mindazon javakban, vagy értékök erejéig, a melyekét a maradék nélkül elhalt lemenőjök, tőlük ingyenesen kapott volt. 32). Képviseletnek az oldalrokonok (elődök ivadéka) javára, helye nincsen, így is ez semmi egyéb, mint a hárulás jelen alapjaira épitett töredék a mi ági örökösödésünkből. 33) 23. Az öröklésnek minden neme. Ezek : az örökség (hereditas), hagyomány (legatum), haláleseti ajándék (mortis causa donatio), meghagyási és feltételi kedvezmény (conditionis implendae causa). Utóbbira nézve v. ö. KTerv. 128. §., Köt. Terv. 418., 429., 430., s 110. §§. és megjegyzésünket M. Ig. XX. köt. 291 old. 8. jegyz. Ellátásra fordított kiadás. Senkinek természetesen eszébe nem jut, s nem jutott eddig sem, valamint a code civil id. czikke alapján •— choses données — sem, hogy ilyesmit idevonjon. Azonban fogalmilag (V. ö. Köt. Terv. 416. s 661. §§.) mindez ajándék. Ezéct a nyilt kivétel talán nem felesleges. 31 Anomáliák kétségkívül, de talán nem elviselhetlenek, és külön elhárítást nem igénylők : a) Az apának maradt két fia, egyiket jogosan kitagadta, másik mindenét öröklé. Utóbbi mag nélkül elhalván, az apai vagyon kizárólag a kitagadott fiáé 32. §. a), és nem a testvérnek hitveséé (vagy anyjáé, vagy anyai féltestvéréé). No hiszen a modern jog szerint is, kirekesztve ama fiu ez utóbbi öröklésből nem lesz. Az anomália e szerint a hazai jog rovására legfejebb annyi, hogy ő rekeszti ki (31, §•) e vagyonban a megnevezetteket. Azonban elvégre az mondható, hogy az apa mégis csak inkább szánta e vagyont eme fiának, mintsem nem-gyermekének (Kövy : n e c p o t e s t praesumi id. h. b) Tegyük fel, hogy indignus (péld. apagyilkos) volt az a fiu, s ezért esett el az apai örökségtől, c) Az a) alattihoz hasonló azon döntvénytári eset, melyet alább a 42. $ nál más irányban közelebbről tárgyalunk. Az apa négy 1. és népy III. házasságbeli gyermeket közöl, azokat mellőzte, ezeket kinevezte. Utóbbiak ő utána hamarjában mind elhalván (mag nélkül), a Curia az egész apai vagyont ági örökség czimén előbbieknek Ítélte (saját 32. §. a), 42. §.), kizárásával az anyai féltestvérnek. 9a Code civil, art. 747. : Les ascendants succédent, k l'exclusion de tous autres, aux choses par eux données á leurs enfants ou descendants, decédés sans posterité, lorsque les objets donnés se retrouvent en nature dans la succession. Si les objets ont étés aliénés, les ascendants recuetllent le prix, qui peut en étre du. lls succédent aussi á l'action en reprise, que pouvait avoir le donataire. 33 Hogy Francziaországban a vagyon eredetére való tekintet, a melyet külömben a loi écriti területe az előtt sem ösmert, forradalmi jelszavakon bukott el — égalité des biens! — , és hogy ma is annak helyesbsége mellett tekintélyes hangok emelkednek, érintők A köt. részről a francz:a jogban czimű közleményünkben M. Ig. XVIII. köt.