Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)

1886/26 / 2. szám - Törvénytervezet a törvényes örökösödésről. 10. r.

Törvénytervezet a törvényes örökösödésről 117 hatálya ebbe helyezendő e szerkezetből (v. ö. fentebb IX. 6.), ki nem tűnik. így megszorítás nélkül véve pedig a tételt, az mindenekelőtt hamis. A p é 1 d a ez : A végrendeleti általános örökös — mondjuk : az eklézsia — egy esztendeig deliberál, mig végre kijelenti, hogy neki az örökség nem kell. Ez alatt a legközelebbi törvényes örökösök — mondjuk : az örökhagyó két testvére — szerződésre lépnek, mely szerint egyik (A) a másiknak (B) javára előre is lemond az örökségről, a mely reá annak következtében, hogy az eklézsia visszautasitandja az örökséget — minek kieszközlését talán B. jobban reményli —• nyilni fogna (KTerv. 385- §•)• Kétségkívül, ha a jelen szerkezetből nézzük, ez is «az örökségrőlvaló lemondás tárgyában az örökség megnyilta előtt kötött szerződés.» Már pedig ennek igenis lesz hatálya. Jelesül lesz (I) kétségtelenül [arg. KTerv. 366. §. Jk. 292. old. (persze ellentmond KTerv. 478. §., Jk. 372. old.), Köt. Terv. 44. §., 3. pont, Osztr-. p. tkv. 879. §., 4. pont5] obligatoricus hatálya —• pactum de repndianda hereditate. Továbbá (II) van, legalább az EE. szerint (371. §., 2. és 4. kezd., Jk. 303. old.) örökség-visszautasitási egyenes hatálya. Azonban nem lesz (III), legalább igy akarjuk mindnyájan, delatio-eltávolitási hatálya, a mi KTerv. 429. §. (Jk. 349. old.) szempontjából (hitelezők) rendkivül fontos. Látni, mikép az e szerkezetben kiinduló keretül vett «s z e r z őd é s e k r e» nézve különböző, jelesül háromféle, hatályok kérdése merül fel, melyek közül egyedül ez utóbbi tartozik ide, mig a második az örökség-megszerzési részbe, az első, legalább szerintünk kizárólag a kötelmi jogba0 tartozik. 5. Hatálylyal. A követk. §. az «é r v é n y e s s é g» kellékeiről szól. így hát: ha két fiu egymás közt apjok éltében az apai örökség felett (közokiratban s cselekvőképesen) lemondást kötnek, ez a szerződés érvényes (Ért. 57. §.), de nem hatályos. (Ért. 56., §.) Ellenben ha a fiu az apával, azonban közokirat vagy cselekvőképesség nélkül szerződött, ez a szerződés hatályos (Ért. 56. §.), de nem érvényes (Ért. 57. §.). Nehéz különböztetések ezek. V. ö. Ált. R. Jk. 107. old., Windscheid 82. §. Annyi kétségtelen, mikép az 56. §. kelléke egyaránt az 5 7. §-beliekkel érvényességi vagy hatályos sági kellék, már a hogy nevezzük (v. ö. Alt. R. Jk. id. h.), csupán hogy ezek «a személy cselekvési képességére és az akarat kellő nyilván i t á s á r a», mig amaz «a j o g ü g y 1 e t tárgyának jogi.... lehetőségére* (Ált. R. Terv. 105. §.) tartozók. Megerősíti ezt hiszen KTerv. 366. §. és Köt. Terv. 44. §., 3. pont. Helyesen él a h at á 1 y szóval Ért. 60. §., 2. kezd. (saját 66. §-unk). 5 Nagyon is tág Unger Syst. 94. §., 43. jegyz., úgyszintén Stabenrauch Nr. I. ad 551. a midőn e törvényhelyet minden, még meg nem nyilt örökségre (noch nicht angefallene Erbschaft) vonatkoztatják, holott az csakis az örökhagyó halála előtti örökség-elidegenitést tilalmazza. 6 Epen ezért KTerv. 366. §-nak (Momms. 208., szász 2563 ) a codexnek nem örökjogi, hanem kötelmi jogi részében van helye (Köt. Terv. 41. §., 3. pont). Ez nem öröklési (aii normám dologi, családi) szerződés, mivelhogy közvetlen (czélzott de tilalmazott) tárgya nem örökjogi, hanem kötelmi hatály.