Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)

1886/25 / 1. szám

Büntető jog és büntető eljárás 57 elenyésztetett; e javítás mind néhány büntevő, és csakis a büntevők érdekében létesült. A ki integer scelerisque purus, az nem tartozik személyes hálával a tudománynak, hogy kiigazította a büntetések minőségének vagy mennyiségének elméletét, hogy száműzte a halmazát tanát, hogy kitörültette valamely codexből azon igazságtalan szabályt, hogy a bizonyítás nehézsége folytán vagy más büntevők gyakoriabb törvénysértései miatt fel kell emelni bizonyos cselekmények büntetését. A büntetőjog ezen és más előmenetelei hasznára lesznek az emberiségnek ; de konkrét, közvetlen, érezhető hasznukat mindig a büntevő fogja élvezni. Res clara non indiget demonstratione. 2. Épen ellenkezően áll a dolog a büntető jogtudomány második részében : az eljárásiban. A bűnvádi eljárás rugója és alapja a gyanú. Ha bűncselekmény történt, a gyanú valamely személyt jelöl meg mint olyant, kinek abban valószínűleg része van, feljogosítván a vád közegeit, hogy a tett általános megállapítása végett nyomozást indítsanak s különösen e személy ellen vizsgálatot irányozzanak. De e gyanúval szemben áll a gyanúsított mellett szóló ártatlansági vélelem, melyre minden polgár hivatkozhatik. E vélelmet magáévá teszi a büntető tudomány, jelszó gyanánt használja, s a vádló és a vizsgáló elé tartja, nem azért, hogy működésük törvényes menetének útját állja, hanem azért, hogy e működés mikéntjét korlátozza ; bizonyos szabályokhoz köti, melyeknek czélja az önkényt fékezni, a tévedésnek elejét venni s ez által a gyanúsított személyt megvédeni. íme, ez az eljárási alakiságok czélja, s ez tárgya e büntető tudomány második részének. De a feltevés, melyből a tudomány kutatásai e második sorozatánál kiindul, az ártatlanság vélelme vagyis a bűnösség tagadása. Itt már nem ismeri el, miként az első részben, hogy a hatóság előtt bűnös áll; nem azt mondja már: védelmezem e bűnös embert, nehogy az általam az ész törvényei szerint megállapított " szabályok és ismejelek mellőzésével a jogos mértéken tul büntessétek. Itt a tudomány ellenkezően szól; emelt homlokkal mondja : azért védelmezem ezen embert, mert ártatlan ; ilyennek hirdetem, a mig bűnösségét be nem bizonyítjátok, s e bűnösséget azon módon, azon alakban tartoztok bizonyítani, melyeket én állítottam fel, melyeket követnetek kell, mert azok is az absolut ész törvényeiből folynak. Látni való, hogy határozott antithesis van a büntető jogtudomány kutatásainak e két részében. Mikor azt kívánja, hogy az illetékességet szorosan meg kell tartani ; hogy a vád legyen őszinte, teljes, mérsékelt; hogy a vizsgálati fogság óvatosan alkalmaztassák ; hogy a bizonyíték legyen teljes ; hogy a tanuk igazmondása biztosítandó ; hogy a vallomás törvényes feltételei megállapitandók ; hogy kizárassék a nyelvreadás, a csel, a ravasz mesterkélés, mely a valótlant a való színében mutatja ; hogy a gyanujelek részre-