Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)

1886/25 / 1. szám

i8 Csemegi Károly b. t. k. 126. §-ából kiszorultak, valamint azok is, melyek nem találják elhelyezésüket a B. T. K. 332. §-ában, önállóan is büntetendő cselekményt képeznek, s e szerint lehetetlen, hogy egy rendszeres B. T. K.-ben nem lenne szabály, mely az egész bűnös tevékenységet átfoglalva, mindkét résznek megfelelő retributióról ne intézkednék : tehát tovább kell mennünk az alkalmazandó törvény keresésében. Két törvényszegést mutatván fel a tényállás, kérdés lehet még, vájjon nem foglalta-e azokat külön rendelkezés által egybe a B. TK. valamely intézkedése, mint például a rablást és szándékos emberölést, halálos kimenetelű erőszakos nemi közösülést ártalmas sze. rek használása folytán, a betöréses lopást sat., s illetőleg nincs-e a törvényben előforduló complex delictumok között valamelyik, mely a kérdés alatti tényállás mindkét részét elfoglalja, s mindkét rész bűnösségének megfelelő büntetéssel jár ? Két vagy több önállóan is büntetendő cselekményből egy összetett bűntettnek (delictum complexum vagy delictum compositum) a törvény által való alakítása mindig kivételes, s főleg azon czélból történik, mert bizonyos kivételes esetekben némely büntetendő cselekmények találkozásából képzett egészet oly súlyosnak vagy oly veszélyesnek tart a törvény, hogy a külön-külön cselekményekre a concursus iránt fennálló általános szabályok alapján megállapítandó büntetés által nem látja az igazságnak megfelelően viszonozva a büntettet, s nem látja eléggé oltalmazva a társadalmat. Azért látjuk, hogy az eképen a törvény által összefoglalás utján képzett alakulásokra súlyosabb büntetés van megállapítva, mint a mely a tettest az esetben érné, ha az elkövetett büntettek miatt a bűnhalmazat szabályai szerint bűnhődnék. így az erőszakos nemi közösülés, ha abból halál származott, a B. T. K. 237. vj-a szerint életfogytig tartó fegyházzal büntettetik ; mig az esetben, ha a cselekmény a 232. §. és a 309. £-ban meghatározott büntettek concursusát állapítaná meg — habár reális concursusnak vétetnék is — büntetése, a 100. §. határozott rendelkezése szerint tizenöt évi fegyházat nem haladhatna túl. Ugyanígy volna az több személy elleni szándékos emberölés, a rablás és a szándékos emberölés, a gyújtogatás és a szándékos emberölés esetében, mig a betöréses lopás esetében a cselekmény idegen ingatlan vagyon megrongálásából és lopíísból alakulván, összbüntetését három évig terjedhető börtön és három hónapig terjedhető fogház képezné, mely büntetés súlyosító körülmények mellett is alig múlhatná felül az egyiknek büntetési maximumát, a három évi börtönt; holott a B. T. K. 336. §. 3. pontja és 340. §-a alapján rendszerinti büntetése öt évig terjedhető fegyház. A delictum complexum által ez esetben azt akarta elérni a törvényhozás, hogy ezen, elemei szerint két büntetendő cselekményből képezett egy bűntettnek rendszerinti büntetése, még igen nyomatékos enyhítő körülmények mellett is—ha ezek által a 92. §.