Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)

1886/25 / 1. szám

Egység és többség. CSEMEGI KÁROLY curiai tanácselnök'ŐJ. Ha az igaznak egyátalán lennének vagy lehetnének fokai, logikai következetességgel állithatnók : hogy a legkétségtelenebb igazságok azok, a melyek egy másik, igaz tételhez viszonyítva, teljes tartalmukra nézve már ebben foglaltatnak. A tétel meg is fordítható. Nincs biztosabb eriteriuma valamely állítás téves voltá­nak, mint ha viszonyítva egy másik, kétségtelen valót átfoglaló tételhez, ezzel kiegyenlithetlen ellentétben áll. Vagy az egyiknek vagy a másiknak tévesnek kell lennie, és ha az, a melyhez viszo­nyittatik, kétségtelenül igaz: akkor az ezzel összeütközésben álló viszonyított tétel kétségtelenül téves. Ezt megengedve — felteszem a kérdést: Van-e az egész B. T. K.-ben egyetlen bűntett, vétség vagy kihágás, mely nem képez büntetendő cselekményt ? A kérdés már önmagában is ellenmondás. Vannak a törvényben különösen meghatározott bizonyos ese­tek, melyeknek előálltával az egyébként büntetendő cselekmény miatt büntetésnek nincs helye. Ilyen például a kísérletnek a 67. £-ban meghatározott két esete, melyekről a törvény világosan mondja : »nem büntetendő a kísérlet,« — de nem mondja, hogy nem képez büntetendő cselekményt a kísérlet. Ilyen a jogos védelem átlépésének a 79. §. utolsó alineájában meghatá­rozott esete, melyre vonatkozólag szintén ezen kifejezést használja a törvény : »n e m büntettetik.* Ilyen a végszüksé gben elkövetett büntetendő cselekménynek a 80. §-ban meghatározott esete. Ide tartozik a büntetlenség, királyi kegyelem vagy elévülés következtében ; végre a büntethetés kizárása a sértett fél indítvá­nyának hiánya miatt azon esetekben, melyekben a magánfél indít­ványát a büntethetőség föltételéül állapítja meg a törvény. Vannak továbbá némely büntetendő cselekmények, melyek a törvényben különösen meghatározott körülmények között szintén nem büntettetnek. Ilyenek a felségsértés, a hűtlenség, a 1 á z a d á s, valamint az ezen cselekmények valamelyikére létrejött szövetség feljelentése elmulasztásának azon esetei, melyeket a B. T K. különösen megjelöl; ide tartozik a hamis tanuzás és a hamis eskü visszavonásának a 225. i^-ban meghatározott esete; az erőszakos nemi közösülés és a szemérem elleni Magyar Igazságügy 1886. XXIV. 4. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom