Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 1. szám - Adalékok az európai államok börtönügyének legújabb történetéhez. 1883-1884. 1. [r.]

IRODALOM 07 pöki levéltárakban őrzött visitationalis könyvekre (libri visitationis) vagyunk utalva. A püspök megyéjében időnként az archidiaconok által generális visitatiót tart a végből, hogy a parochiák tényleges állapotáról és létviszonyairól alapos inibrmatiót szerezhessen. Nálunk az efféie generális visitatio megtartásához királyi mandátum visitatorium kellett. Az- archidiaconok Írásbeli feljegyzései a visitationalis könyvek, melyekben a 17-ik század elejétől kezdve tüzetesen leirva találjuk az egyes plébániák vagyoni helyzetét, nevezetesen a lelkészek jövedelmeit s ezek között a hivek állandó évi szolgáltatásait, a párbért. A visitationalis könyvek azonban nem csak a párbérre vonatkozólag tartalmaznak gazdag adatokat, hanem egyáltalán hü képét nyújtják a parochiák állapotának, nevezetesen a lelkészek vagyoni helyzetének ; épen azért a király, mint az egyház legfőbb kegyura, a visitatio canonica által felderített tények alapján eszközölheti legbiztosabban a vidéki egyházak rendezését, a parochialis szervezet tovább fejlesztését. Az erre vouatkozó királyi és helytartótanácsi rendeletek egymást érik. A generális visitatiók tartása ezentúl a világi hatalom — a testimonium legale — mellett történik s az ekként eszközölt visitatio canonica adatai a világi hatalom részéről teljes hitelüeknek tekintetnek. A parochiák rendezésének kérdése és a 111. Károly által e czélból létesitett »Cassa parochorum« jövedelmének igazságos kioszthatása szükségkép megkívánta, hogy a lelkészek congruája, azaz azon jövedelmi összeg, melyen túl segélyt Eeín igényelhetnek, megállapittassék. 111. Károly 1733. márcz. 17-én kelt terjedelmes rendelete által úgy a régi, mint az újonnan szervezendő parochiákban a lelkészi congrua 150 írtban állapíttatott meg a plébániához tartozó ingatlanok jövedelmén kivül. II. József az általa eltörült szerzetrendek vagyonát egyesíti a »Cassa parochorum«-mal s létrehozza a vallásalapot, melynek czélja gyanánt a parochialis szervezet fejlesztését és a lelkészi jövedelmek rendezését tűzi ki. v/ már a lelkészi congruát az újonnan alakított parochiákban 300, a localis káplánságokban 230 forintra emeli. A parochiák rendezése és különösen a congrua megállapítása a lelkészi jövedelemnek állandóbb jelleget kölcsönzött ugyan; de azért a párbérszolgáltatások jogalapja továbbra is a laudabilis consvetudo, az élő jogszokás marad. A párbérszolgáltatások egyöntetüsitése s bizonyos általános elvek szerinti szabályozása sem ezen korszakban sem a későbbiben nem jött létre. A középkor gazdasági élete a jobbágyi renden nyugszik. Az uralkodó gazdasági tényező a földbirtok s ennek kiaknázása, értékesítése, a jobbágyi rend munkaereje által történik. A vidéki parochiák a jobbágyság hitközségei. A nemesség egy része patrónus s mint ilyen mentességet élvez a lelkésznek járó párbér alul; a másik rész, mint kiváltságos osztály, ezen közteher alul is kivonja magát. Az egyház ugyan erélyesen küzd a nemesség párbérmentessége ellen, mert ezen mentességnek a canonokban nincs semmi jogalapja, de a-viszonyok hatalmával kénytelen megalkudni, kénytelen beérni azzal, hogy a nemesség, miután párbért nem fizet, a részére teljesített egyházi cselekményekért, a szokottnál nagyobb stoladíjat fizessen. Ez a szabad stóla eredete. A szabad stóla azonban folytonos viszálynak lön kútforrása, mignem II. József rendeletei által a szabad stóla a szokottnak kétszeresében (consvetae duplum) állapíttatott meg. A párbér és a kegyuraság keletkezésükre nézve semmi összefüg5*