Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 1. szám - Adalékok az európai államok börtönügyének legújabb történetéhez. 1883-1884. 1. [r.]

DR. BECK HUGÓ : A TÜZBIZTOSITÁSI DÍJKÖTELEZVÉNYEK BÉLYEGILLETÉKE 65 kivételével) további illeték alá nem esnek, miután az intézetek mindezekért az illetéket a 3. § szerint készpénzben kötelesek leróni; a díjkötelezvény pedig már csak azon egyszerű okból sem tekinthető váltónak, mert a váltótörvény 3. §-a szerint a váltónak egyik lényeges kelléke, hogy a váltó elnevezés a váltó szövegében tartalmaztassék, a díjkötelezvény szövegében elő nem fordul és igy a váltó egyik lényeges kellékének hiánya folytán váltónak absolute nem tekinthető; ha pedig nem váltó, akkor úgy mint minden más okirat, mely a biztosító intézettel létrejött megállapodást tartalmaz, külön illeték alá nem eshetik. Végre nem követelhető külön bélyegilleték a díjkötelezvény után azért sem, mert a díjkötelezvény kiállítása nem azonos a fizetési teljesitménynyel. Igazolja ezt a díjkötelezvénynek fentebb érintett rendeltetése és czélja és igazolja a díjkötelezvény szövege, mely, a biztosítási szerződés feltételeivel egybehangzólag, azt tartalmazza, hogy a díjkötelezvény be nem váltása esetén a szerződés megszűnik, a mi természetesen lehetetlen volna, ha a díjkötvény kiállítása és átadása fizetést repraesentálna; mert ha a díj ki van fizetve, díjfizetés elmulasztása okából a szerződés meg nem szűnhetnék. Midőn tehát a díjkötelezvény minden kétséget kizárólag azt tartalmazza, hogy a lejáratkori be nem váltása a szerződést megszünteti, a biztosító kötelezettségét elenyészteti, kimondja egyúttal azt is, hogy e díjkötelezvény kiállítása és átadása egymagában véve még nem fizetési teljesítmény, nem díjkiegyenlítés. A díjkötelezvény továbbá azt is tartalmazza, hogy a biztosító jogosítva van az esedékes díjkötelezvényt behajtani, mely esetben a beváltás időpontjától kezdve a biztosítás folytattatik ; ez megerősíti és még kétségtelenebbé teszi azon felfogást, hogy a dijkötelezvény nem fizetés, hanem a díjkötelezvény beváltása azaz a díjrészlet tényleges lefizetése teremti meg a fizetési teljesítményt. A dijkötelezvény kiállítása tehát nem fizetési teljesítmény, hanem a biztosítás esetleges meghosszabbításának illetve folytatásának záloga. Ha be nem váltatik, a biztosítás hatályát veszti, a czélba vett biztosítás megszakad és a biztosítás meghosszabbítása igénybe nem vétetik, a meg nem hosszabbított és igy nem létesült biztosítás után illeték nem jár ; ha végre a díj kötelezvény beváltatik vagyis a fizetés teljesíttetik, a fizetés tényének időpontjától kezdve a biztosítás hatályba lép, a meghosszabbítás létesül, a biztosítás folytattatik, és igy ez után az illeték a 3. § szerint rovatik és rovandó le, külön illetéknek tehát szintén nem lehet helye. Mindezekkel ugy a törvény világos rendelkezése, mint a díj kötelezvény kétségtelen rendeltetése alapján ki van mutatva, hogy a díjkötelezvény bélyegilleték tárgyát nem képezi, mert beváltás előtt nem képvisel fizetési teljesítményt és nem azonos a váltóval, beváltás után pedig az 1883. VIII. t.-cz. 3. §-a értelmében fizetendő illetékkel van megróva és igy ezen törvénvezikk 3. és 10. §-ai alapján egyéb és külön illeték alá nem esik. Mayyar Igazságügy. 1825. XXIII. 1. 5