Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 6. szám - A kártérítés tanának alapvonalai. 2. [r.]

554 JKUDALOM gyűlölség miatti válás járul. Az ágost. evang. hitvallású szászoknál ismert válóokok ugy adatnak elő, hogy az 1870. évi márezius 7-én elfogadott házassági szabályzat illető szakaszai (50—62. §.) vannak eredeti német szövegben lenyomatva azon megjegyzés kíséretében, hogy a válási esetek igen jól vannak megszabva, s hogy »a szászok ezen particularis jógiinak az alkotandó magyar polg. törvénykönyvben mindenesetre hasznát vehetjük . . .« A 17. és 18. §-ok a zsidók elválási jogával foglalkoznak. Először is a mózes-talmudi jog adatik elő, melynek jelentőségét maga szerző is az elváló-levél körüli eljárásra redukálja. A törvénykezési gyakorlat az ismert udvari kanczelláriai rendelet alapján adatik elő. E helyütt csak azt a válási okot akarom érinteni, mely annak folytán áll elő, hogy a zsidó felek egyike a keresztény hitre tér. Ily esetben tudvalevő, hogy a házasság csak absque contumelia creatoris állhat fenn. Tehát a kercszténynyé lett fél contumelia creatoris miatt válást kérhet. A kérdéssel szerző már a 2. §-ban foglalkozott s már itt azon nézetének ad kifejezést, hogy a kérdés elbírálása, ép ugy mint akármiféle más vegyes házassági perben, megoszlik a forumok között, teszem a szentszék és a világi bíróság közt. Ezt a nézetét szerző a 18. §-ban is fentartja. Szerző nézete annál felötlőbb, mert ő maga is felemlíti, hogy az udvari kanczelláriai rendelet szerint a házasságnak külön birói felbontása a zsidó félre nézve nem lenne szükséges és az legott elvégezhetné a váló-levél átadásának szertartását. Hogy ez azonban nincs igy, munkája 2. §-ára hivatkozik. Lássuk tehát, hogy itt mi mondatik el: ». . . a nem keresztény félhez a házassági bíróság utján felhívás (interpellatio) intézendő és ha ö erre tagadólag vagy egyátalában nem felel, a házasság felbontottnak mondandó ki, minek folytán a keresztény fél új házasságra léphet«. Szerző tehát oly eljárást fogad el, mi a katholikus egyházi jogon sarkallik, miből önként következik, hogy az interpellatióra nézve a katholikus szentszék előtt kell eljárni. így aztán nem az actor sequitur fórum rci elve áll, hanem a válni akaró fél bírósága jár el. Már ezen körülmény is mutatja, hogy itt nem oly eljárás folyik, mint a keresztény vegyes házasságokban, minek teljesen megfelel az udvari kanczelláriai rendeli l azon kijelentése, hogy a kereszténynyé lett fél bíróságának eljárása után már csak a váló-levél kiadásáról lehet szó, tehát nem bíróság előtti eljárásról. Mindezekből kétségtelen, hogy a keresztény-zsidó házasság dolgában a keresztény fél fóruma jár el egyedül, a mi abból is kitűnik, hogy a kanczelláriai rendeletben a békéltetés dolgában is csak a kereszténynyé lett fél lelkésze járhat el. De szerzőnk igy folytatja : »A katholikus szentszék ítélete csak a katholikus félre nézve lévén irányadó,