Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 5. szám

A Magyarország és Ausztria közt létező államjogi viszonyról. Dr. SZABÓ GYULA egyet, magántanártól. (Második közlemény.) *) Hazánk államjogi fejlődésének folyamát tekintve, meggyőződhetünk^ hogy a honalapitástól kezdve egész I. Ferdinánd trónraléptéig, a midőn Magyarország és az ausztriai tartományok közt az uralkodó személyazonosságánál fogva a personalunio létrejött, a magyar állam souverain állam volt. Magyarország függetlenségének megsemmisítésére az első tényleges kísérletet III. Henrik, a német-római birodalom császárja tette, midőn a magyar királyság megalapítójának halála után a trónörökösödési rend hiánya miatt zavarok törvén ki, Istvánnak közvetlen utódja, a külföldieket pártoló s a külföldi elemet képviselő Péter, önkénykedése miatt trónjától megfosztatván és helyébe a nemzeti elemet képviselő Aba Sámuel, emeltetvén a királyi székbe, az előbbi elvesztett trónjának visszaszerzése végett III. Henrik császárnál keresett és talált segélyt, melynek fejében jobbágyi hűséget s évenkénti adófizetést igért neki. Péter királyi székét Henrik segélyével csakugyan vissza is nyerte, mi annál könnyebben ment, mert a magyaroknak nagy része Aba Sámueltől zsarnoki kegyetlenkedései miatt elidegenedvén, a harcz folyama alatt tőle elpártolt s Péter pártjára állott, ki czélját elérvén, Ígérete szerint, hálája jeléül a cszászárnak, bár akkor még csak titokban, jobbágyi hűséget esküdött. De midőn Péter 1045-ben az országba általa behívott császárnak a főrendek gyülekezetében nyilvánosan is hűséget igért s magát évi adóüzetésre kötelezte s ez által Magyarországot mintegy birodalmi hübérbirtokká alacsonyította, a hazájok függetlenségére féltékeny magyarok erre azzal feleltek, hogy Pétert a tróntól másodszor is megfosztották. Azt hiszszük, nem szorul bővebb bizonyításra az, hogy Péternek ezen egyoldalú és jogtalan cselekvénye teljesen joghatály nélküli volt s nem szolgálhatott jogalapui arra, hogy a német-római birodalom Magyarország felett hűbérúri jogokat igényelhessen, annál kevésbbé, mert a magyar alkotmány szellemével, a magyar nemzetnek már a vér*) Az első közleményt 1. fentebb 293. sk. 11.