Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)
1885/23 / 5. szám
A KÁRTÉRÍTÉS TANÁNAK ALAPVONALAI 391 A leghatályosabb jogvédelem, melyben a jogállamban élö polgárok javai részesülhetnek : a magánjogi védelem, a magánjogi elégtétel. Ez azon védelem, mely az egyén magánredelkezésének legtökéletesebben alá van vetve, mely felett tehát legteljesebben uralkodhatik és melyben a jogérti harczot egyenlő fegyverekkel vívják a felek. A közjogi büntetésben rejlő eszményi elégtétel elégséges a sértett jogrend helyreállítására ; de a sértett magánszemély jogérzülete sokszor nincs kielégítve, ha szenvedett hátrányai anyagilag is jóvá nem tétetnek. A jogrend és jogérzület ezen igényét a római jog a magánbüntetések rendszerével elégítette ki, azaz olyan pénzbüntetésekkel és «gyéb vagyoni hátrányokkal, melyekkel a sértő a sértett javára sújtatott'. A római jog ugyanis a kártéritést és a magánbüntetést távolról nem tekinti egymást kizáró két fogalomnak. Ellenkezőleg mindkét fogalmat, vagyis inkább a jogrendnek ezen két fogalomban kifejezett két különböző functióját, egyesítve látjuk a magán büntetésekben. 5 A magánbüntetések ezen rendszerét legtökéletesebben ott látjuk kifejtve, a hol a római magánjognak fentebb előadott elvi álláspontjánál fogva szüksége leginkább mutatkozott: a személy elleni szóbeli és tettleges sértések és bántalmak eseteiben, az actio injuriarum és és actio ex lege Corneliával nyújtott jogvédelemben. 6 Az újabbkori törvényhozások közül az osztrák polgári törvénykönyv 7 és a porosz Landrecht8 a kár fogalmának törvényes meghatározásában nem csak a vagyonbeli hátrányokra terjesztik ki a kártéritést, hanem a személy, szabadság és egyéb jogokban szenvedett hátrányokra is. A code civil mellőzi a kárnak fogalommeghatározását s példáját követik az újabb német magánjogi codificatiók. 9 A franczia irodalom 10 5 V. ö. Jhering, Geist des röm. R. II. köt. 114. 1. sk. Es würde verkehrt sein, die beiden Gesichtspunkte der Strafe und des Interessé sich schlechthin gegenüber zu stellen. In vielen Fállen sind es nur die zwei verschiedenen Seiten eines und desselben Verhaltnisses. Vora Standpunkte des Geklagten stellt sich das, was er geleistet als Strafe dar, von dem des Klagers aus a 1 s e i n e S a t i sfaction im weitesten S i n n e, d. h eine Genugthuung sowohl für die persönliche Kránkung, die in der Verletzung liegt, als für seinen materiellen Verlust. V. ö. Savigny, System VI. köt. 210. §. 8 L. Arndts, Pand. 339 §. Windscheid, Pand. 472. §. 7 Oszt. polg. trvk. : 1293. § : Schade heisst jeder Nachtheil, welcher jernanden an Vermögen, Rechten oder seiner Person zugefügt worden ist. 8 Porosz Landrecht: I. r. 6. fej. I. §: Schade heisst jede Verschlimmerung des Zustandes eines Menschen in Absicht seines Körpers, seiner Freiheit, seiner Ehve oder seines Vermögens. 9 L. Sághy. Kötelmi jog; 256. 1. 3. jegyz. 10 L. Sourdat. Traité général sur la responsabilité I. köt. 98. 1. 493. 1. 26*
