Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 4. szám - Az "animus domini" bírálata. 3. [r.]

KÜLFÖLDI JOGKLET 379 hogy jogának kellő elismerését szerződő társától a szerződési időn belül kieszközölje vagy pedig igényét per utján érvényesítse, ugy másrészt a biztosítótársaságnak sem szabad okot szolgáltatni arra, hogy a biztosított ezen kötelességét elmulaszsza ; magát vele szemben egyáltalán ugy kell viselnie, miként azt a jogügylet minőségénél, az eset körülményeinél és a szerződő felek szándékánál fogva a jóhiszemű szerződés-teljesítés és a minden szerződésnél feltételezett méltányosság megkövetelik. Azért az ily záradékok a jóhiszem, a becsületesség és a szerződő felek józan akarata szerint itélendök meg. A követelés tehát nem enyészik el, ha a biztosított a beperléssel jóhiszemben késett és öt súlyos vétség nem terheli. E szerint tehát a csupán jogfentartás czéljából formailag indítandó kereset, mely nem áll a társaság érdekében, a felek gyanítható akarata szerint a biztosított jogainak sérelme nélkül elmaradhat, ha különös körülmények forognak fenn. V. Ha a kiadó könyvkereskedéssel könyvnyomda is van összeköttetésben, ugy az utóbbi is kereskedelmi üzletnek tekintendő, tekintet nélkül arra, váljon a kisipar körét meghaladja-e vagy nem. VI. Nem forog fenn kőbányából fejtendő kő adásvevése, ha a szerződés teljesítéséhez nem kívántatik meg, hogy az egyik szerződő fél a másik féltől csak egyetlen egy követ is kapjon. Ily esetben haszonbérről van szó s a telek gyümölcsét a fejtendő kövek képezik ; tehát ingatlan dologra vonatkozó szerződésről, nem pedig kereskedelmi ügyletről. A ki az ingatlan állagából anyagot vesz ki és azt ingó dologgá teszi, az termelő, az ingó dolog létrehozója, nem pedig annak megszerzője. Azért azon iparágak, melyek a telekállagból nyers termények előállítására és azoknak nyers, kidolgozott vagy feldolgozott állapotban való eladására irányulnak (bányászat, kőbánya művelése, téglagyár, stb.) nem kereskedelmi ipar ágak. Az, hogy a nyersanyag saját vagy idegen telekből vétetik-e, közömbös. FRAXCZIAORSZAG. Törvényhozás. Vo A senatus újból tárgyalta az incompatibilitási javaslatot. E szerint a képviselői vagy senatori állás összeférhetlen azon közhivatalokkal, melyek állami kinevezéstől függnek és a közpénztárból fizettetnek. Kivételt csak a párisi fakultások tanárságai képeznek, de íncompatibilis a vidéki taná ság és az elmozdithatlan bírói hivatal (kivéve a semmitőszék, a számvevőszék és a párisi főtörvényszék első elnökeit). A ki valamely vállalatnál, közkereseti vagy részvénytársaságnál oly fizetéses hivatalt vállal, mely állami nevezéstől függ, vagy a ki az állam számára közmunkára engedélyt kap, ipso jure elveszti a törvényhozó testületek valamelyikére szóló megbízását. Második olvasásban tárgyalta a senatus a társaságokról szóló törvényjavaslatot, melynek első megvitatásáról februári füzetünkben (188. 1.) értesítettük olvasóinkat. T ólain oly rendelkezést indítványozott, melynek értelmében a kereskedelmi társaságok az üzletet meg nem kezdhetnék addig, mig az alaptöke teljesen befizetve nincs. Indokolása abban állott, hogy az alaptőke negyedrészével való megalakulás nem ritkán a társaság romlását idézi elő. Gonin veszélyesnek találja