Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/21 / 2. szám

96 t>R. TlMON ÁKOS Szegeden, Pécsett, Székesfehérvárott, Egerben, Budán, Szent-Endrén, Győrött, Komáromban stb. telepedtek meg.70 A kezdetben szövetséges, majd később menekült szerbek részére kiadott királyi privilégiumokban71 a szerb népség a patriarcha alatt egyházilag szervezett külön politikai egészül jelentkezik. A patriarcha a .szerb népségnek egyházi és világi feje,72 s valamint az egyházi különállásban nyer kifejezést a szerbek politikai különállása, ugy egyházi kiváltságaikba burkolvák politikai kiváltságaik is. Ezen, az egyházi különállásra fektetett politikai különállás évszázados harcznak lön kútforrása. A szerb menekülteknek adott kiváltságok épen ugy nem illettek a magyar állampolgárság, a magyar állami szervezet keretébe, mint a hogy sok tekintetben sértették az uralkodó kath. egyház előjogait. A harcz tehát szükségkép megindult egyrészt a szerbek és egyházi elöljáróik, másrészt a magyar politikai hatóságok és a kath. egyház között. Nagyobb jelentőséget és folytonos istápot adott e küzdelemnek azon körülmény, hogy már a szerb bevándorlás előtt nagyobb számmal voltak hazánkban a keleti egyháznak hívei, kiket általánosságban schismaticiriiek neveztek s kik jobbára a szerb és oláh nemzetséghez tartoztak. A szerb metropolita és püspökei ezekre is kiterjeszteni törekszenek iurisdictiójukat s ez által a menekülteknek adott privilégiumok előnyeit. Ámde ezen törekvés ugy a magyar kormány, mint a kath. püspökök részéről a leghatározottabb ellenzésre talált. Ez utóbbiak különösen a már szép sikerrel kecsegtető únio érdekében határozottan tiltakoztak, hogy a metropolita és püspökei ott is szabadon gyakorolják a visitationalis jogot, a hol nem a szerb menekültek alapították a nem egyesült keleti kitközségeket. A visitatio megakadályozása és az unió tapintatlan erőszakolása némely megyében, mint Biharban, Veszprémben, Székesfehérvárott stb. különféle kihágásokat idézett elő, sőt midőn 1734-ben a nagyváradi kath. püspök az aradi nemegyesült püspök kiküldötteit újból eltiltotta a visitatiótól, valóságos lázadás tört ki.73 70 A Csernovich Arzénnal beköltözött szerbek számát 350,000—400,000-re teszik. Lásd Schwicker: Politische Geschichte der Serben in Ungarn. (1880.) 15-ik lap. 71 Az első privilégium 1690. aug. 21-én kelt az oszt. kanczellaria utján, midőn még a szerbek nem lépték át a magyar határt; ezt megerősíti a magyar udvari kanczellaria utján kiadott 1690. decz. n-iki privilégium. A későbbi privilégiumok az elsőkben foglalt nevezetes exemtiókat nemcsak megerősítik, de részben azokhoz ujakat csatolnak; így különösen: az 1691. aug. 20., 1695. mart. 4., 1706. szept. 29., 1715. april, 1743. május 18. stb. privilégiumok. Lásd ezek beható fejtegetését Schwicker idézett munkájában. 72 Világosan kimondja ezt az 1691. aug. 20-ki privilégium: Denique itt omnes ab archiepiscopo, tamquam capite suo ecclesiastico, tam in spiritualibus quam secularibus dependeant clementissime volumus et jubemus. Szalay : Szerb telepek 132. 1. 73 Schwicker : Politische Geschichte der Serben in Ungarn 63—64. 1.