Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/22 / 5. szám - A soproni fegyház

43& SZEMLE — VEGYESEK KÖNYVÉSZET a Gradacac mellettit szemelte ki, és ezen helyek megvizsgálására bizottságot állított össze, melynek tagjai: Anger igazságügyi vezető, Eichler, kormánytanácsos és Kelmer mérnök ; hozzájuk csatlakozott Tauffer Emil ur, a lepoglavai fegyház igazgatója, kinek a horvát kormány, Kállay minister ur ő nagyméltóságának közvetlen közbenjárása folytán, ezen czélra szabadságidőt engedett. A szemle eredménye az volt, hogy , mindkét hely alkalmatlannak találtatott modern követelményeknek megfelelő fegyház létesítésére, miután a jelenlegi forgalmi utaktól mindkét hely nagyon távol esik és ez által ugy a raboknak mint az őrszemélyzetnek szállítása és élelmezése nagyon sokba kerülne; továbbá egyik hely környékén sincs az intézet ipartermékei számára piacz, azonkívül az építkezés, az építési anyag nehéz szállítása és a fenforgó helyi nehézségek folytán, nagyon drága volna; végre a Tesanjban rendelkezésre álló hely is kicsiny, mig a gradacaci kastély nagyon terjedelmes, ugy, hogy a fegyenczek felügyeletére sokkal nagyobb számú őrszemélyzet volna szükséges, mint kellő feltételek mellett épült intézetnél, amiért is jelenleg^már Sarajevot, Zenicát vagy Zepcét szemelték ki az építkezés helyéül. Zepcében a község a TaufFer ur által kiszemelt területből ioo holdat valamint néhány ezer napszám munkát ingyen ajánlott fel. A véghatározat már legközelebb várható, annyival inkább, mert bizonyos, hogy az építkezés a Tauffer igazgató ur által készített tervek szerint 1885. évben megkezdetik. A tervek úgy készültek, hogy az intézetben egyelőre 200 rab feli vételére legyen hely, azonban fokozatosan 625 rab felvételére kibővittethessék. Előállítási költsége ezen intézetnek, melyhez az azzal összekötött mező- és erdőgazdaság miatt 60—100 holdnyi terület szükséges, első alakjában 157,000 frtba kerül, mig a teljes kiépítés összesen viszonylag nagyon kis összeget, 337,ooo frtot, igényel. Horvátország büszke lehet azon fényes eredményre, melyet ezen ügyben egyik legelőkelőbb hivatalnoka által kivívott. Az egész continensen mi vittük először keresztül következetesen a progressiv rendszert Lepoglaván; a boszniai országos fegyház létesítésénél pedig Tauffer ur közreműködése által hazánk jó hírneve a művelődés és emberiség előmozdítása terén csak gyarapodott.« A társország dicsőségéből mi is kérünk egy kis részt. Tauffer ur magyar ember; az okos tanácsra hallgató minister pedig szintén magyar államférfiú — Bécsben. A képviselőház igazságügyi bizottsága következőkép alakult meg: Apáthy István (elnök), Engelmayer József, Gáli József, Haviár. Dániel, Hodossy Imre, Horváth Lajos, Kazy János, Körösi Sándor, Lészay Lajos, Literáty Ödön, Mandel Pál, Matuska Péter (jegyző), Popovics Vazul, Teleszky István, Unger Alajos. Uj könyvek. Beküldettek szerkesztőségünkhöz : Dr. Fayer László, Bűnvádi eljárás a törvényszékek előtt. Szokásjogi forrásokból. Budapest, Pfeifer Ferdinánd, 1884. Aia 50 kr. Döntvénytár. Kiadja a »Jogtudományi Közlöny« szerkesztősége. Uj folyam VIII. k. (XXXVI. folyam). Budapest, Franklin, 1884. Ára 2 fit. Dr. Haller Károly, Az osztrák általános polgári törvénykönyv (szövege) jelenleg még érvényes alakjában. Budapest, Athenaeum, 1884. Ara 2 frt. R. D a r e s t e, Code rabbinique (Eben Haezer traduit en francais par MM. Sautayra et Charleville.) Extráit du Journal des Savants 1884.