Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/21 / 2. szám

A VISITATIO CÁNONICA A MAGYAR EGYHÁZ JOGBAN 87 konkrét esetekben eldönteni, vájjon a püspöki vagy archidiakoni visita­tióval állunk-e szemközt, vájjon az archicliakon mint a püspök helyettese teljesiti-e a visitatiót avagy saját hivatalánál fogva. A visitationalis jog és kötelezettség eredményei a visitationalis könyvek (libri visitationis). Nagybecsű művelődéstörténeti adatok ezek, melyek még az egyes püspöki levéltárakban kiaknázatlanul hevernek. A XVI. századból ránk maradt visitationalis emlékek még igen röviden szólnak, de a XVII. század elejétől már mind részletesebbek és kimerítőbbek lesznek.40 Az egyes archidiaconatusok egyházi viszonyairól valóságos könyvek készülnek. Összeirva találjuk ezekben az archidiaconatus egy­házainak templomfelszerelvényeit, a templomvagyont (fabrica), az ahhoz tartozó tőkéket, ingatlanokat s egyéb jövedelmi forrásokat. Megjelöltetik rendszerint bennök: ki a patrónus, minő jogon birja a patronatust s mik a patrónus kötelezettségei. Leiratnak a plébános személyes és anyagi viszonyai: minő képzettséggel bir, milyen erkölcsi magaviseletet tanusit, miként végezi a szent működéseket stb., majd ezek után: minő lakháza van, micsoda ingatlanokkal, plébániai földek- és jövedelmekkel bir, nevezetesen: minő szolgáltatásokat tartoznak a hivek teljesiteni évenkint, kézi vagy igás munkában, pénzben és terményekben, mennyit követelhet a lelkész az egyes szent működésekért (keresztelés, esketés stb.) stola-díj fejében. Felemlittetik továbbá az is, mennyi a felnőttek (capaces) száma, milyen a hivek vallási buzgósága, vannak-e a parochiában más feleke­zethez tartozók is és minő számban? Végül, minthogy az iskolaügy ezen korban még merően egyházi ügy, a tanitó (ludimagister) személyiségé­nek és vagyoni helyzetének, valamint az iskola állapotának leírása szintén helyt nyer a visitationalis könyvekben. A visitationalis könyveket ugyan rendszerint az archidiakon készíti és nyújtja be püspökének, hogy az abban foglaltakat az egyházi kor­mányzat szempontjából értékesítse; de azért még sem lehet azokat a rendes archidiakoni visitatio eredményeiül tekinteni. Plausibilissé teszi ezt első sorban a visitationalis könyvek bő tartalma, nagy részletessége, mely formaszerű nyomozás alapján készül az egyes községek egyházi és világi elöljáróinak közreműködésével. Ily sok fáradsággal és időveszte­40 Áz általunk ismert és átnézett legrégibb visitationalis könyvek az eszter­gomi primási levéltárban : 1. Frotocollum transsumptorum archivi ecclesiastici primatialis veteris etc. A-i 1559., 1560., 1561., 1562., 1613., 1634. Fasc. I. lib. 1. 2. Visi­tatio archidiaconatus Nitriensis an 1630. Fasc. I. lib. 2. 3. Visitatio comitatus Po­soniensis an. 1634. Fasc. I. lib. 3. 4. Visitatio canonica parochiarum archidiaco­natus Barsiensis an. 1647. Fasc. J. lib. 4. 5. Visitatio arch. Barsiensis an 1657. Fasc. I. lib. 5. 6. Visitatio archidiaconatus Barsiensis an. 1674. Fasc. I. lib. 6; a győri püspöki levéltárban : 1. Liber visitationis arch. Soproniensis an 1641. 2. Liber visitationis arch. Sopron, an. 1651. 3. Liber visitationis arch. Mosoniensis 1659. 4. Liber visitationis arch. Soproniensis 1659. 5. Liber visit. districtus Locomandiensis et Rabensis et Superior Jaurinensis an. 1659. 6. Visitatio nonnullarum parochiarum distrit. infer. Sopron, an. 1670. — Innen kezdve azután nagyobb számmal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom