Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/21 / 2. szám

A VISITATIO l'ANONII'A A MAGYAR EGYHÁZ JO GB Aty 83 jutnak, saját törvénykezési hatalommal, iurisdictioval bírnak, és igy nem lehet kétség az iránt sem, hogy a visitationalis jogot is hovatovább önjogúlag gyakorolják. Ugyanezt tanúsítják a XIII. századbeli emlékek, köztük különösen IV. Béla amaz érdekes okmánya, melyben az archi­diakonok és a parochusok között felmerült vitás kérdéseket elintézi. E szerint az archidiakonok a visitatio alkalmával hat lovat használhatnak és minthogy évenkint tartoznak visitálni, a cathedraticumot is évenkint követelhetik; ha valamely anyaegyház vagy kápolna visitatiójánál az ellátást természetben kapják, akkor a cathedraticumnak csak felét köve­telhetik, ha ellenben pénzül (procuratio) kapják, akkor az egész cathedra­ticum jár. 28 Az 1279. évi budai zsinat XIV. fejezetében, 29 mely szigo­rúan tilalmazza a visitatio alkalmával elkövetett visszaéléseket, világosan látjuk a püspöki és archidiakoni visitatiót egymás mellett, habár az archidiakonok a »personae ecclesiasticae« általános értelmű kifejezésével jelöltetnek. Az 1494. évi nyitrai megyei zsinat már érdekes felvilágosítást nyújt az iránt is, mi volt egykoron nálunk az archidiakoni visitatiónak egyik föczélja. Az archidiakonok hivataláról szóló XXXI. fejezetben azt mondja a püspök, hogy miután valamennyi papját s azok személyi állapotát és körülményeit nem ismerheti, gyakran megtörténik, hogy excommunicál­tak, hitehagyottak, törvénytelen születésűek és más érdemetlen személyek álnokul az egyházi rendbe tolakodnak, miért is meghagyatik az archi­diakonoknak, hogy midőn visitálnak, azok neveit, a kiket az ordinatióra bocsátani akarnak, összeírják, valamint azok élete, erkölcsisége és kö­rülményeiről írásbeli jelentést tegyenek. 30 Ugyanezt határozza csaknem szószerint az 1515-iki veszprémi megyei zsinat31 azon hozzáadással mégis, hogy az archidiakonok (és vice-archidiakonok) a zsinati határo­zatokkal ellátva legyenek, hogy a visitatio alkalmával azok szerint oktathassák és kormányozhassák papjaikat. Kiváló mértékben növelte a visitatio canonica jelentőségét a XVI. század elején megindult nagy vallási mozgalom, a reformatio. Ez tette először kemény tüzpróbára a katholikus egyház szervezetét és a 28 C. D. IV. 2., 29. 1. Ad hoc archidiaconi cum visitant parochiam sex equitaturis sínt contenti, semel in anno recipiant et medietatem eius, quod pro cathedratico recipére consveverunt, tamde matrice ecclesiae, quam capella recipiant, et non ultra ab eo, a quo procurantur ; scilicet de matrice ecclesia dimidium feltö­rtem et de capella tria pondéra; ab eo auteni, a quo procurationem recipiunt, cathedraticum integre percipiant. 29 Endlicher Mon. Arp. 571. 1.: Quoniam audivimus nonnulli ecclesiarum praelati et personae ecclesiasticae nostrae legacionis, et maximé regni Hungáriáé cum suas dioceses, vei parochias visitant . . . gravibus et importabilibus fere des­censibus . . . ecclesias. vei parochias ipsas plerumque aggravant et molestant, nos huiusmodi descensus graves, onerosos, difficiles et importabiles fieri de cetero pro­hibentes statuimus etc. 30 Péterfy : Sacra Conc. I. 293. 1. ol l'éterfy : Sacra Conc. I. 250. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom