Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/22 / 3. szám

190 DR. ZSÖGÖD BENŐ k i n t e n d ő k k e r e s k e cl e 1 m i ü g y e k n e k ?« A másik paragraphus 10 foglalkozik azután ex asse a kereskedelmi ügyek tanával. De szóljunk e tanról külön. II. Kereskedelmi ügyek. Hangsúlyozva lett e benső kapcsolat a kereskedelmi jog kiterjedése és a kereskedelmi ügyek közt már az 1876-iki kritika által11. Egyszerű abstractio utján levezethető az a kereskedelmi törvényből (1. §). Örvendetes haladás Nagy Ferencz müvében, hogy e viszonyt kifejezésre juttatja és alapul veszi. Lássuk ezután, mit mondanak e müvek a kereskedelmi ügyekről. Apáthy a kereskedelmi ügyekkel külön szakaszban foglalkozik 12. Definitiót bocsát előre, melyet a kereskedelmi ügyek felsorolása követ. »Kereskedelmi ügyek alatt azon jogviszonyokat értjük, melyek a kereskedelmi forgalomból erednek s magára a kereskedésre vagy annak egyes intézményeire vonatkozna k.« Felvilágosításául szolgál ennek a hozzáfűzött következő két mondat: »Ide tartoznak minden kétségen felül azon jogviszonyok, melyek közvetlenül és kizárólag a kereskedelmi törvényben szabályoztatnak. Miután azonban a törvény a kereskedelmi forgalomból eredő összes jogviszonyokat nem szabályozza, s azok tekintetében a kereskedelmi szokásokra, ezek hiányában pedig az á talán os magánjogra utal, — a kereskedelmi ügyek közé kell soroznunk a törvényben nem szabályozott azon jogviszonyokat is, melyek a kereskedelmi forgalomban alakulnak s abban rendszerint előfordulnak.« — A felsorolásnál ^alapul veszi a német particularis életbeléptető törvénynek ebeli pontjait13, de némely elhagyásokkal. Többi közt nem érinti a tengeri kereskedelem magánjogi viszonyait14; a mi nem indokolt; mert jólleheta magyar kereskedelmi törvény tengerjogot nem ád 15, de van arra más jogforrásunk, mely a kereskedelmi törvény kiegészítőjéül tekintendő lfi, és 10 7. §. A magyar kereskedelmi jog kiterjedési köre. 11 Lásd M. I. V. köt. 62. 1. 12 3. §. Kereskedelmi ügyek. 13 Maga mondja 11. 1. 3. jegyz. 14 Die Rechtsverháltnisse des Seerechts: a német életbeléptető törvényekben. Porosz 2. czikk 7. pont, bajor 63. czikk 8. pont. 15 »A tengeri kereskedelmi ügyeket azonban a K. T. csak emliti (v. ö. K. T. 258. §. 5. pont), de részletesen nem szabályozza. Csak kivételesen tartalmaz szabályokat a hajóselösmer,vények és hajókölcsönök forgatmány útján való átruházására nézve. (V. ö. K. T. 295—298. §§.)« Nagy Ferencz 7. §• 12. jegyz. V. ü., továbbá 54. §. II. (tengeri keresk. társasági fajok) ; 130. §. 4. pont (tengeri biztosítás) ; 130. §. 5. pont (»utasok vagy javak tengeren leendő fuvarozásának elvállalása és hajókölcsönök kötése*); 131. §. 3. pont f»a tengeri fuvarozás ugy is tárgyilagos kereskedelmi ügylet lévén« a k. t. 259. §. 3. pontjában »egyedül a szárazföldi fuvarozás értetík«) ; 179. §. (fuvarozás fogalma); 209. §. II. (tengeri kárbiztositás) ; 211. §. II. (tengeri fuvarozási biztosítás). 16 »A főforrás nálunk ugyanaz, mint Ausztriában, t. i. az 1774. ápril 25-én kelt y>Editto politico di navigazione mercantile«. E mellett, mint kisegítő jogforrás, nálunk is a franczia kereskedelmi törvénykönyv II. könyve irányadó.'< Nagy Ferencz 9. §.