Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/21 / 1. szám - A közjegyzői törvényjavaslathoz

SXKM1.E azon teendőket végzik, mint a balzsamozók. Ellenkezőleg, az általuk végzett szolgálat más természetű. Hivatásukhoz tartozik a nyilvános, törvényes és eponymus ünnepélyeken homokot hordani és szórni Ammon utján és templomában, azután a Hera szentélybe menni és ott ugyanazon szertartást végezni; és az évi búcsújárásoknál, mikor Ámmon a Memnonnak szentelt épületekbe megy, ők vezetik a menetet, végezve a liturgikus szertartásokat és teljesitik choachita tisztségüket, miért jutalomban is részesülnek. Fölöslegből a balzsamozókat is védi egy edictum minden hábóritás ellen. Végre, ha felteszszük is, a mi nincs igy, hogy a balzsamozók valóban száműzettek, ez nem jogosítana fel senkit, nevezetesen Henniast nem, arra, hogy a tulajdonukat képező ingatlant elfoglalja. Mindenikük ura marad saját vagyor nának, eladhatja és engedélyezheti más személyeknek és felveheti az árát. Hermias oly dolgokat kevert a jelen ügybe, melyek arra semmikép sem vonatkoznak, nem lényegesek. Erőnek erejével túlozza a stratéga hatalomkörét. Látni való, hogy a bizonyítékok teljes hiánya kényszeríti arra, hogy denuncians legyen és hogy ügye érdekében a balzsamozókra vonatkozó amaz okmányokra hivatkozzék vagy azokra, melyek az Armais és Apollonius perre tartoznak. Ha azt hitte volna, hogy helyes jogalapja van ; ha nem akart volna bizonyítékokkal díszelegni: bizonyára sohasem jutott volna eszébe az ügygyei nem kapcsolatos, reá nézve egészen haszon nélküli bizonyítékokra hivatkozni. Ezek voltak a felek által a perbeszédekben felhozott érvek. Hermias nem mutatott fel semminemű adás-vételt vagy más okmányt, mely bizonyíthatta volna, hogy a peres ház az ő vagy elődei tulajdona. E ház tulajdonosának mondja magát, a nélkül, hogy másra támaszkodik, mint saját mondásaira és állításaira. — Másrészt Horos és társai bebizonyították, hogy őseik a nevezett házat Elicistől, Lobaistöl és összesen kilencz, már megnevezett személyektől vették, még pedig egyptorní szerződés alapján, melynek illetékei az adóbérlőségnél rendesen megfizettettek. Bebizonyították azonfelül, hogy a szerződés kelte óta szüleik egész életükön át birtokban voltak és hogy ezek elhalálozása után a mai napig ők. voltak birtokban, ellenmondás és a nélkül, hogy őket ily hosszú időn át bárki háborította volna. Felmutatták a 26. évben c* kelt edictum egy szakaszát is, mely a birtokosoknak bizonyos kegyet engedélyez és azon jegyzőkönyv másolatát is, mely igazolja, hogy már előbb megjelentek Ptolemaeus előtt, ki mint praefectus, elődünk elődje volt. Különben nem mutattatott fel semmi egyezmény, melylyel igényeikről lemondottak volna. Kérték az általuk felmutatott szerződések és a birtokra vonatkozó királyi eclictumok végrehajtását, a nevezett szerződések ellen pedig semmi sem bizonyittatott. ÍTÉLET. — Meghagytuk Hermiasnak, hogy minden erőszakoskodástól tartózkodjék és Horos és társainak, hogy ugy mint eddig, birtokban maradjanak. 1 A közjegyzői törvényjavaslathoz. A temesvári közjegyzői kamara a törvényhozás előtt levő novella alkalmából felterjesztést intézett az igazságügyministerhez, mely az eddig tudomásunkra jutott felszólalások között mindenesetre kiváló helyet foglal el. Általánosan érdekes voltánál fogva közöljük* a Bésán Mihály szerkesztette dolgozatot, de térszűke miatt némi kihagyásokkal. A kamara köszönetet mond a ministernek a reformok kezdezményezéséért, de nem talál a javaslat minden intézkedéseiben megnyugvást, sőt némely §-ait veszélyesnek tartja. Mind a mellett annak egyéb, a gyakorlati élet követelményeit s* Philometor 26. éve a Kr. e. 156. évnek felel meg.