Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/21 / 1. szám

AZ OLASZ BÜNTETÖTÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETE 29 Ezúttal csak egyet, a legfőbbet emelem ki: a halálbüntetés mellőzéséről s annak az életfogytiglani szabadságvesztés büntetés jellegével biró »ergastolo«-val való helyettesítését. A képviselőház bizottsága a módosított javaslatot (az általános részt) tárgyalás alá vette s le is tárgyalta. A halálbüntetés kérdésében, egy tagja kivételével, ki a szavazástól tartózkodott, egyhangúlag mellőzte a halálbüntetést; jelentést azonban nem tehetett, mert időközben a ház feloszlott. A parlament összejöveteléig lefolyt idő alatt Mancini nem maradt tétlen. »Azon meggyőződésben voltam mindig — igy szól jelentésében — hogy oly fontosságú törvény, minő a büntető törvénykönyv, soha sem tehet szert nagy erkölcsi tekintélyre, ha a nemzet összes hivatott s illetékes tényezőinek alkalom nem nyujtatik véleményök nyilvánítására, in ditványaik megtételére.« Ezen czélból a törvényhozó testület szünetelése alatt (1876. novemberben) körlevelet intézett az ország összes magistraturáihoz, a jogi facultásokhoz, az ügyvédi kamarákhoz, a nevezetesebb orvosi egyetemekhez, a törvényszéki orvostan és a psychiatria hírnevesebb tanáraihoz s a tébolydák igazgatóihoz, felkérvén őket, hogy a javaslat azon intézkedései fölött, melyek tanulmányaikkal s tapasztalataikkal közvetlenül vagy közvetve összefüggnek, ugy az intézkedések érdemét mint alakját s a tudományos nyelvezetet illetőleg véleményt nyilvánítsanak. A megkeresett testületek és egyének a megkeresésnek lelkiismeretesen megfeleltek. A beérkezett vélemények (kivonatban) közé tétettek e czím alatt: »Sunto delle osservazioni e dei pareri della magistratura, delle facoltá di giurisprudenza, dei consigli dell'ordine degli avvocati, delle accademie mediche, dei cultori di medicina legale e psichiatria sugli emendamenti al libro primo dei progetto.« Roma 1877.) s a 33^ folio lapra terjedő vaskos kötet Mancini jelentésének mellékletét képezi. Az itt részletezett anyag felhasználásával jött létre a btkv. általános részére vonatkozó ministeri javaslat végleges szövegezése, mely némileg eltér a bizottság szövegétől s mely egy terjedelmesebb, 260 folio lapra terjedő s a tudomány valódi tárházának mondható indokolás kíséretében 1876. évi november hó 25-én a képviselőház elé terjesztetett. A képviselőház bizottsága (15 tagú; elnöke Nelli; előadója Pessina) 1877. évi február 16-án jelentést tett a háznak s maga részéről is indítványozott módosításokat. Ezt a ház 1877. évi november hó 28-án s deczember hó 2-án és 7-én tárgyalta ; némi változtatásokkal a btkv. általános része nagy szótöbbséggel (179'szavazattal 48 ellen) elfogadtatott. Hogy mily vérmes reményei voltak akkor a képviselőháznak a btkv.nek mielőbb törvénynyé váltára nézve, kitűnik abból, hogy az életbelép-