Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/21 / 1. szám

I 2 KOVÁTS GYULA A képviselőház igazságügyi bizottsága a kérdést felkavarta, világos rendelkezést követelt. Megtette a maga javaslatát, mely szerint a gyermekek vallása felől a szülők rendelkezzenek, ha pedig ez nem sikerül: sexus sexum. Mindjárt aggályok támadtak. A bevett keresztény vallásfelekezetek jogi állása látszott megtámadottnak. Rögtön felvetették a kérdést, hogy ha a keresztény fél a nem keresztény féllel abban egyezhet meg, hogy a gyermekek zsidók legyenek, hát annak sem lenne többé akadálya, hogy a keresztény fél maga is zsidóvá lehessen. Ekkor aztán a keresztény bevett vallásfelekezetek jogi állása is fel van adva. * Végre — valljuk meg — a pártdisciplina segített s igy lett az igazságügyi bizottság javaslata elfogadva. A protestánsok, kik attól ijedtek meg, hogy a szülők szabad egyezésének megengedése visszahozza reájok a keresztény-vegyes házasságokban a reversalisok korát, mit a katholikusok oly hőn óhajtanak, avval lettek megnyugtatva, hogy az nem fog megtörténni. A törvényjavaslatnak a külföldön kötött polgári házasságról szóló része majdnem áldozatul esett. Az igazságügyi bizottságban semmi aggály sem volt. Mikor meg azt kezdték kisütni, hogy a törvényjavaslat második része ugy van szerkesztve, hogy az nemcsak a keresztény és zsidó, de keresztény és keresztény között külföldön kötendő polgári házasságra is vonatkozik, legyenek bár ez utóbbiak oly magyar honosok, kik külföldre rándulnak házasságot kötni, bizonyos ingadozás támadt. A szabadelvű párt kész volt a törvényjavaslat második részének egy módositvány által, melyet Teleszky szerkesztett, oly értelmet adni, hogy az csak a keresztény és ' zsidó között külföldön kötendő házasságra legyen értve. A kérdést Szilágyi Dezső vette a kezébe. Ezt már az átalános vitánál is jelezte. Szilágyi közbelépésére az igazságügyi bizottsághoz visszakerült javaslatban Pulszky Ágost és Lánczy Gyula indítványa folytán még világosabban is ki lett mondva, hogy a törvényjavaslat második részében a keresztény és keresztény között külföldön kötött polgári házasság is értendő. Indítványozók annak kellő tapintattal az elejét vették, hogy valahogy a leendő törvény második része ki ne zsákmányoltassék olyanok által, kik teszem katholikus létökre csak azért mennének a külföldre házasságot kötni, * Áz »Egyetértés« 1883. évi november 14-én ily czím alatt: »A házassági törvényjavaslat «-ról.