Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/21 / 2. szám

io6 DR. HEIL FAUSZTIN enyhe büntetéssel sujtatik, hanem megfordítva, azért sujtatik a büntetendő cselekmény súlyos büntetéssel, mert bűntett s viszont, De ebből logikailag szükségszerűen következik végül az, hogy ha valamely konkrét büntetendő cselekményről van szó, bűntetté vagy vétséggé minősitésének, osztályozásának, ismérve nem a törvényben irt, a törvényhozó által a eselekmények ezen nemére megállapított, hanem csak a bíró által kimondott konkrét büntetés lehet. Az osztályozás ismérve nem a büntetés »in thesi«, hanem a büntetés »in hypothesk. A törvényhozó a büntetési tételek megállapításánál a büntetendő cselekmények rendszerinti mennyiségét, súlyát vette s vehette csak tekintetbe ; a konkrét cselekmény mennyisége, súlya az e nemű cselekmények rendszerinti mennyiségén éh súlyánál csekélyebb, enyhébb lehet. A mit a törvényhozó előre látott s elismert, midőn megengedte, hogy a bűntettnek megfelelő rendes büntetés helyett vétségnek megfelelő büntetést alkalmazhasson a biró. A büntetésnek in thesi alapja a föltevés, a concret büntetésnek alapja a valóság. Ha a föltevés nem felel meg a valóságnak, ha a valóság a konkrét esetben megczáfolja a föltevést: a föltevés kell hogy engedjen valóságnak. Mert a valóság nem engedhet a föltevésnek. Ez a correctionalisatio, Ha igaz, hogy a súlyos jogsértés bűntett, az enyhe jogsértés vétség, s hogy súlyos büntetéssel csak súlyos jogsértés, enyhe büntetéssel csak enyhe jogsértés büntetendő : akkor valamely konkrét büntetendő cselekményt a vétség enyhe büntetésével sújtani s mégis bűntettnek mondani, azonos volna annak kijelentésével, hogy ezen enyhe jogsértés, s azért vétséget képező s csakis ilyen gyanánt büntetett' cselekmény büntettet« képez. A mi contradictio in adjecto. 2 A tervezet i. czikkénél nem lesz érdek nélküli még egy pont fel említése : a kihágásoknak fogalommeghatározása. Az érvényben levő sardiniai btkv szerint a kihágásoknak büntetései (rendőri büntetések) i naptól 5 napig terjedhető letartóztatás fgli arresti) s 50 líráig terjedhető pénzbüntetés (ammenda). 2 Hogy a magyar btkv a büntetendő cselekményeknek benső természetükö alapuló két fő kategóriáját nemcsak elismerte és elfogadta, de ezen osztályozássúlyt fektet, kitűnik abból, hogy a kihágásokat külön törvénykönyvnek tar totta fenn ; azért, hogy a két rendbeli ^büntetendő cselekmény közti benső, lény ges különbség külsőleg is praegnans kifejezést nyerjen; továbbá, hogy a btk 85. §-ának 4. pontja esetében, a rendőri büntetéssel sújtott vétséget nem enged kihágássá átalakítani. Mindezekre nézve lásd Csemegi Károly jeles, hazánkban úttörő értekezését a »Magyar Igazságügy« XIV. k. (1880. deczemberi füzet) 477—5oo. 1.