Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/20 / 1. szám - A jászkunok személyes és birtokviszonyainak történelmi és jogi fejtegetése

VISZONYAINAK TÖRTÉNELMI ÉS JOGI FEJTEGETÉSE 75 szám alatt beadott felebbezése folytán 1875. évi február 15-ik napján tartott nyilvános ülésen vizsgálat alá vévén következő Ítéletet hozott: A királyi törvényszék felebbezett ítélete indokainál fogva helybenh agyatik, annyival inkább, mert az alperesül megjelent Besenczi János mint közbirtokossági elnök képviseli a közbirtokosságot osztatlan vagyonjogi viszonyaiban, de az egyes birtokosokat megosztott vagyonukra nézve egyénenkint meghatalmazás nélkül nem képviseli, sigy felperes a már megosztott birtokokat illetőleg helytelenül intézte keresetét az egyes birtokosok részéről fel nem hatalmazott Besenczi ellen, ahelyett hogy az egyes birtokosokat idézte volna perbe. — Kelt Budapesten, 1875. évi február 15-én Szabó Miklós s. k. elnök. — Czorda Bódog s. k. előadó. i2551 /p. 875. sz. Végzés. Mely királyi táblai itélet tartalmáról a felek Dr. Schiller Gyula felperes ügyvéd és Bozóky Antal alperes ügyvéd által értesíttetnek Budapesten, a pestvidéki kir. törvényszék polgári osztályának 1875. márczius 15- üléséből. — Csapó s. k. elnök. Toldy József s. k. t. jegyző. (P. H.) c. 6005./p, 875. szám. Ö Felsége a király nevében! A magyar kir. Curia mint legfőbb ítélőszék Dr. Schiller Gyula által képviselt Szödy Mátyás. Gál Imre, Kiss József, Orbán István, Bak Sándor, Pamuk János, Besenczi József, Bak Gergely, Pap Imre, Tóth János, Szecsei Gábor, M. Kovács Imre, Bak Gábor czipész. Szecsei Imre. Orbán Imre, Töke András, Varga Pálné, Nagy Imre, Ágoston Pál; Bátki Sándor, Krizsa Imre. Biró Lajos, Földváry Imre, Bakonyi István, Bakonyi Mihály, Molnár Gábor, Király Sándor, Jaksa János, Besenczi Sándorné, Kocsis Mihály, Barada Antal, Puky Sándor, GöbÖs István, Huszár Péter felpereseknek Bozóky Antal ügyvéd által képviselt Besenczi János Laczháza város birája mint a város és a csókakátói közbirtokosok képviselője és alperes ellen, a határbeli felosztott és még osztatlan közös birtok, s ezek haszonvétele iránti jogaik elismerése, valamint újabb arányosítás foganatosítása iránt a pestvidéki kir. törvényszék előtt folyamatba tett, s ugyanazon törvényszék által 1874. évi május hó 26-án napján 4035. sz. hozott ítélettel elsöbiróságilag befejezett, — felpereseknek felebbezése következtében pedig a budapesti kir. ítélőtábla által 1875. évi február 15. napján 5809./S74. sz. alatt hozott ítélettel másodbiróságilag elintézett rendes perét nevezett felperesek részéről 1875. évi ápril 9-én 3571. sz. alatt benyújtott további feleb-