Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/20 / 2. szám - Az osztrák concordatum és a magyar közjog

96 DR. TIMON ÁKOS biztosítani, elvégre a 43-ik lapon kezdetét veszi a felvetett kérdés érdemleges fejtegetése. Itt találjuk mintegy 20 lapon a dolgozat magvát, szerző „kifogástalan" érveléseit. Ezekkel mindjárt tüzetesebben fogunk foglalkozni. A 72-ik lapnyi szöveghez körülbelül ugyanannyit tevő függelék van csatolva, mely merőben közismeretü és legnagyobb részt nyomtatásban is megjelent dolgokat tartalmaz. E publicatiónak tehát az egyéni kedvtelésen kivűl semmi czélja nem lehet. Az osztrák concordatum hazánk területén való jogérvényének igazolására szerző, néhány német és magyar iró idézése mellett, először is kijelenti, hogy a concordatumok nemzetközi szerződések. Feleslegesnek lát erre nézve minden indokolást, mert hiszen szerinte ez kétségen kivül álló dolog, „ezt egész Európa elismeri".3) Mi ugy tudjuk, hogy a jogtudós világban a concordatumok jogi természete még mindig élénk vita tárgyát képezi. A régibb curialis irók felfogása s egyes pápák nyilatkozatai szerint a concordatumok a pápák részéről tett egyoldalú és igy szabadon visszavonható engedmények, privilégiumok — ezen álláspontot védelmezi még újabban is Brühl.4) A legális theoria hivei szerint egyszerűen állami törvények,5) ismét mások szerint nemzetközi szerződések.6) — Herrmann7) a concordatumokban az állami és nemzetközi szerződések mellett a nyilvánjogi szerződéseknek egy harmadik nemét keresi. Hűbler8) szerint a concordatumok jogi természete absolute meg nem határozható, hanem csak relatíve, az állam és egyház közti viszonyra nézve egy bizonyos időben uralkodó felfogás alapján. Végül Hinschius szerint9) habár az egyház az ö lételét nem is alapítja állami engedélyre, de mint jogi alany, létezését az államban mégis az államnak köszöni. A pápa souverainitása az államjog és nemzetközi jog szempontjából nem valódi souverainitás, mert az az állam területén az állam elismerése nélkül soha hatályos nem lehet. Oly jogalanyokkal pedig jogérvényes szerződés nem képzelhető, melyek az állami souverainitásnak úgyis alá vannak vetve s melyek részére ez alávetettség következtében az állami törvényhozás kötelező jogszabályokat írhat elő. A római curia és az állam között létrejött 3) Dr. Herczegh Mihálynak adott válaszában: »Jogtudományi Közlöny* 1883. évi 18. sz. *) Ueber d. Charaktér u. d. wesentlichen Eigenschaften d. Concordate. — SchafFhausen 1853. 5) B rendel: Handbuch d. kathol. u. protestant. Kirchenrechts. I. 42. 1. kv.; Sarwey: Ueber d. rechtl. Natúr d. Concordate (Dove. Ztschr. f. Kirchenrecht II. 437. 1. kv. és III. 267. 1. kv.) Aegidi és mások: 6) Walter, Phillips, Richter, Schulte ismert munkáikban. 7) Bluntschli: StaatswÖrterbuch V. 701 1. kv. 8) Hübler: De natura et iure concordatorum Vratisl. 1863. 9) Holtzendorff: Rechtslexikon e szónál: Konkordate.