Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/20 / 2. szám - Az osztrák concordatum és a magyar közjog

X Az osztrák concordatum és a magyar közjog. Dr. T1MON ÁKOS győri jogakadémiai tanártól. Sokan bizonyára megütközéssel fogják e czímfeliratot olvasni. Hogyan lehet ily thema fejtegetésével foglalkozni most, midőn semmi veszély nem fenyegeti alkotmányunkat, midőn a legalkotmányosabb éizületü király uralkodása alatt élünk? Hát csak ugy, hogy mindig voltak és lesznek emberek, kik a legnagyobb igazság előtt se hajolnak meg, kik a fehérre is azt mondják hogy fekete, ha ama nagy igazság útjában áll a czélnak, melyet maguk elé tűztek. Ezek közé tartozik egy legújabban megjelent tanulmány szerzője, Hinkovczei Hinka László ur, pécsi püspöki uradalmi ügyész,1) ki, hogy az 1715: XVI. t.-cz.-kel szemben a magyar kath. főpapok szabad végrendelkezési jogát igazolja, ama sisyphusi munkára vállalkozott, hogy a magyar alkotmány bástyáit áttörve, az absolut korszak alkotmányellenes és igy jogérvénytelen rendelkezéseinek, köztük nevezetesen az 1855. november 5-én kelt osztrák concordatumnak jogérvényességét a magyar közjog szempontjából bebizonyítsa. Hogy e vállalat nem sikerült, az iránt nem lehet kétsége senkinek, a ki csak felületesen is ismeri közjogunkat, mert az ily vállalatnál a sikertelenség oka nem annyira a vállalkozó erejének gyengeségében, mint inkább a magyar közjog rendithetlen erősségében fekszik. Ezzel szemben hiába való minden nagyképüsködés, hiába a rideg jogászi szempont affektálása, az alkotmányos érzület fitymálása és a hangzatos jelszó után való kapkodás. Minthogy azonban igaza van Hinkovczei Hinka Lászlónak, hogy azon különféle rends erváltozások, melyek hazánkban az 1848-iki események lezajlása ót^ alkotmányunk visszaállításáig egymástérték, okozzák: hogy egyes közjogi kérdések iránt még jogászaink jobbjai sincsenek tisztában ; valamint az is igaz, hogy a tényleges és a jogi állapot között még az elmélet emberei sem vonnak elég éles határvonalat; hogy az újabb időben a történeti itéletmérték ijesztő mérvekben kezd hanyatlani, mi szükségkép történeti alkotmányunk értékének csökkentésére s egyes közjogi intézményeink téves értelJ) A katholikus főpapok végrendelkezési joga. — MAGYAR IGAZSÁGÜGY. XX. 1883. 2. Budapest 1883. 7