Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/20 / 1. szám - A jászkunok személyes és birtokviszonyainak történelmi és jogi fejtegetése

SZEMLE. Budapest, július hó 1-én 1883. A „Magyar Igazságügy" döntvénymelléklete. Jelen füzettel veszik lapunk tisztelt olvasói a döntvénymellékletnek első ivét. Ez alkalomból szükségesnek tartom e folyóirat közönségével megismertetni a szerkesztőséggel egyetértöleg megállapított azon tervet, mely szerint a döntvények közöltetni fognak. A „Magyar Igazságügy" minden füzetéhez egy iv mellékletet adunk, mely váltakozva egyik hóban polgári másik hóban bűnügyi döntvényeket fogtartalmazni. Ugy a polgári mint a bűnügyi döntvényeket tartalmazó ivek külön lesznek folyó lapszámokkal ellátva egy egész éven keresztül, a mikor azután a hat-hat ivnyi füzetekhez külön tárgymutató és czímlap fog a t. előfizetőknek küldetni, a kik ily módon pontos tartalomjegyzékkel ellátott kötetekből álló külön polgári és külön bűnügyi dÖntvénygyüjtemény birtokában lesznek. Az anyag megválasztása tekintetében csak azt kívánom megjegyezni, hogy a teljes ülési határozatokon kivül csakis oly határozatok lesznek közölve, a melyekben kimondott elvek a kir. curiának legalább is egy szaktanácsa által állandóan kÖvettetnek s a melyektől eltérés csakis teljes ülési megállapodás folytán várható. Arra nézve, mely időtől kezdve vétessenek fel e gyűjteménybe a döntvények és elvi jelentőségű határozatok, legczélszerűbbnek mutatkozott a kir. curia két osztálya egyesítésének idejét venni kiinduló pontul; a miért is az eddig keletkezett döntvényeken kivül lassanként fel fognak vétetni a mult évben keletkezett fontosabb elvi jelentőségű határozatok is. Vajdafy Emil. Lapszemle. „Zeitschrift für die gesammte Strafrechtswissenschaft." II. kötet 3. és 4. füzet. — Mittelstadt, a lipcsei birodalmi törvényszék tanácsosa ily czímü értekezést közöl: »Für und wider die Freiheiststrafen.* A német természet transcendentalis hajlamai okozták, hogy nemcsak az államélet czéljait, hanem a jogtalanság, bűntett, bűn (Schuld) és büntetés fogalmainak alapjait is inkább az absolut eszmék végtelen biro-