Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/20 / 1. szám - Egy általános kötelmi jog szükségességéről, tekintettel a kereskedelmi és az általános magánjog egymáshoz való viszonyára

26 DR. HAUPT ALBERT nyerészkedési, hanem egyenesen liberális szándék, az ügylet egyhangúlag kereskedelminek nem tekintetik. De ha liberalitás nem forgott fenn, hanem egyszerűen eladási szándék, Endemann nyerészkedés nem létében az ügyletet kereskedelminek tekinti, ha az legalább olyan, a melynél a nyerészkedési szándék rendesen megszokott lenni. (Handb. d. d. H. S. u. W. Rechts. 1881.) De még ez által sincs eloszlatva minden kétely, hogy a vétel mikor tekintessék kereskedelminek; mert az irók többsége ugyan megkívánja azt is, hogy az eladási szándék felismerhető legyen (Goldschmidt, 422. 1. Apáthy, ker. jog, 20. 1.), de Gad. (Lehrbuch 9. 1.) azt szükségtelennek tartja, szintigy Endemann is (ugyanott) Thöl ellenben még azt is megkívánja, hogy a másik szerződő fél a vevő nyerészkedési szándékát tudta legyen. E szerint, ha négyen lovat vesznek, A. eladási és nyerészkedési szándékkal, B. eladási szándékkal, nyerészkedési nélkül, C. eladási és liberális továbbadási szándékkal, D. saját használatra. A. kereskedelmi, C. és D. közönséges polgári ügyletet kötött, B.-nél Endemann szerint kérdéses, váljon fenn szokott-e forogni ily ügyletnél a nyerészkedési szándék vagy sem. Különben ha D. kereskedő és kétség van, váljon a lóvétel kapcsolatban áll-e kereskedelmi üzletével, az ügylet kereskedelminek vélelmeztetik. Ez esetben a vétel nyerészkedési szánde'k nélkül is kereskedelmi ügylet. — Négy személy azonos ügylete tehát négyszeres elbírálás alá esik. Nincs elismerve továbbá az elméletben, váljon az ismét eladási szándéknak az ügylet megkötésekor felismerhetönek kell-e lenni. — A többség igennel felel a kérdésre (Apáthy, 20. 1., Endemann 64. 1., schmidt 422. 1.) és csakugyan alapos indok hozható fel ezen felfogás mellett; de másrészt a szerződő eladó érdekében nem szabad az ellenbizonyítást kizárni az iránt, hogy a szándék, ha nem is volt felismerhető, vagy ha egyenesen eltitkoltatott, mégis tényleg fenforgott (Dahn Félix, Handelrechtliche Vortr'áge, 130. 1.) A modern keresked. rendszer egy további problémája abból származott, mikép Ítéltessék meg azon kétoldalú ügylet, mely csak az egyik fél részéről kereskedelmi. A kérdés ugyan ugy lett megfejtve, hogy rendesen mindkét fél a keresk. jog szerint biráltatik el, de ez helyesnek csak annyiban nevezhető, a mennyiben két rosz közül a kisebb. Mert hogy lehessen helyesnek elismerni azon eljárást, hogy amidőn valaki nem köt keresked. ügyletet, talán azt sem tudja, váljon az ügylet az ellenfél részén kereskedelmi-e, - és