Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/20 / 1. szám - A franczia esküdtszék mint politikai intézmény

ESKÜDTSZÉKI TANULMÁNYOK 9 5. §. Ezen rövid történeti vázlatból is láthatjuk, hogy Montesquieu, midőn a laicus elemet változott viszonyok között, általa kitalált önke'nyes formában újra részesíteni akarta a jogszolgáltatásban, doctrinair újítást tervezett, melynek a múltban semmi gyökere nem volt és melynek következetes keresztülvitele az akkor fejlődésnek indult jogtudományt örökös satnyulásra ítélte volna. Jogtudomány és népbiráskodás egymást kizáró fogalmak. „Az angol jog" — mondja Geib22) — „még nem emelkedett a tudomány magaslatára: merő gyakorlatiasság, de az elméletnek még nyomát sem találjuk benne. Egy futólagos pillantás t Angolország jogi irodalmára igazolja állításunkat. Nem is gondolnak ott a gyakorlatot átható, azt vezető és nemesítő doctrinára, hanem a felgyűlt anyag vak imádására és átgondolatlan Összeállítására szorítkoznak : sőt az egyes írók e tekintetben oly önállótlanok, minden utóbbi egyszerűen előzőjének vállára áll és annyira rendjén találja öt minden alkalommal leirni, hogy tulajdonképen nem is szólhatunk különböző müvekről, hanem inkább egy és ugyanazon munka különböző kiadásairól." Ezen gyakorlatiasság és casuisticus routine-al szemben modern büntetötörvénykönyveink egy hosszú, tudományos fejlődés sublimatumát képezik, melynek csak értelmébe is behatni hosszú fáradság és tanulmányozás nélkül nem lehet. 23) Egy 19. századbeli büntető codex, mely korának magaslatán áll, az elmúlt századok és nemzetek tudományos működésének hasznavehető eredményeit dióhéjba szorítva foglalja magában. A törvénhozónak magáévá kellett tennie a fölhalmozott szellemi kincset, önkénytelen elsajátításban vagy öntudatos felhasználásban értékesiti a rómaiak alapvető munkásságát és az olaszok, francziák és németek fejlesztő törekvéseit; mert a tudomány nem önmagából construálja világát, hanem a múltnak anyagából, követ köre illesztvén, alkotja épületét. A mit elődeitől átvett, nemcsak „ sértetlenül", hanem gyarapítva szolgáltatja át az utódoknak ; a mult fölhasználásaért a jövőnek rója le háláját. Minden egyes fogalom évszázados fáradozás eredménye és mást jelent, mint a mit egy előbbi korszakban nemcsak a közönséges nyelven, hanem a tudományban jelentett. A mi lopásunk nem a római furtum, sem nem a középkori „Diebstahl". 2a) „Die Reform des deutschen Rechtslebens". Zürich, 1848. 11. 1. 23j A visszásság és ellenmondás, mely abban nyilvánul, ha egy tudományosan fejlődött codexnek alkalmazását laicusokra akarjuk bizni, Sieyés abbét az alkotmányozó nemzetgyűlésen egy tudósokból álló, de nem hivatásból bíráskodó esküdtszék eszméjére vezette. Napjainkban Glaser, mindenesetre a )ury legszellemdusabb védelmezője, ilyen jogászesküdtszéket — feltéve, hogy fölállítása lehetős — compromissum alapjául leginkább elfogadhatónak mond. V. ö. Glaser, Zur Juryfrage. 6. 1.