Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)
1883/19 / 6. szám - Oklevéltani jegyzetek. Budapest, 1883. [könyvismertetés]
KÜLFÖLDI JOGÉLET — VEGYESEK 593 szerzői a kizárólagos fordítási jog tartama alatt a fordításoknak nem engedélyezett nyilvános előadása ellen oltalmaztatnak. Zenei vagy drámazenei művek szerzői és kiadói, ha a többszörözési jogot a két ország egyike részére engedték át valamely kiadónak, szintén oltalmaztatnak. A másik országbani közzététel ily esetben mint utánnyomás üldözendő ; az ily kiadásoknak azonban a következő megjegyzést kell tartalmazniok : „Németországban (Francziaországban) tiltott kiadás". — Utánnyomások bevitele vagy eladása, akár a szerződéses államok egyikében készültek akár nem, tiltatik. — Ezen szerződés elleni cselekmények lefoglalással, pénzbüntetéssel vagy kártérítéssel büntettetnek a két állam megfelelőtörvényhozása szerint. — Ezen szerződés, mely a Francziaország és az egyes német államok közt előbb fennállott szerződések helyébe lép, hat évig érvényes és egy évre mondandó fel. A részvényjog reformja. A német birodalmi kormány régebben előkészíti már a részvényjog reformját, de az ebbeli novella még nem kerülhet a szövetségi tanács elé, mert hallomás szerint a javaslat fölött még vélemények lesznek meghailgatandók. A birodalmi igazságügyi hivatalban kidolgozott és a birodalmi belügyi hivatal hozzájárulásával szerkesztett javaslat a Poroszország által 1877-ben a szövetségi tanács elé terjesztett javaslatokon alapul. Az 1876. körül czélba vett reform 4 főpontot foglalt magában : 1. Az alapítási üzelmeknek minden törvényes eszközökkel való meggátlását; 2. a részvénytársaságok ügyvitele körül előforduló károsítások lehetetlenné tételét; 3. a részvényesek személyes jogainak kibővítését és 4. a törvényhozás esetleges közbelépését már fennálló részvénytársaságok jogviszonyaiba. Ezen föszakaszok 19 alosztályra oszoltak, melyek közül kiemelendök a következők: Az általános kereskedelmi tÖrvénv 2-22-ik czikkének, mely a névre szóló részvényekről szól, megváltoztatása, illetőleg az eredeti aláiró mentesítése; a parin fölüli kibocsátás tilalma ; különös elővigyázat az állam általi jóváhagyás körül (például vasutaknál, biztosítási vállalatoknál stb.) ; névre szóló részvények kiadásának tilalma a névérték teljes befizetése előtt; a felügyelő bizottság felelősségének kiterjesztése; különösen a büntetőjogi felelősség nagyobbitása ; a közgyűlés határozati joga ; a részvényesek egy része kívánságára a közgyűlésnek biró általi egybehivása; a részvényesek azon joga, hogy törvényes vagy alapszabályi határozatok megsértése esetén kárpótjási igényeiket önállóan is érvényesíthessék. Mióta ezen pontok felállíttattak (1876), évek multak el, melyek folyamán szaporodtak a tapasztalatok; a porosz államministerium pedig, meíy akkoriban e határozatokat hozta, személyzetében egészen megváltozott, ugy hogy szükségesnek tartották az illetékes körök, még néhány porosz államministernek véleményét meghallgatni.^ A megállapodás e szerint ezen ülésszakban alig kerül a szövetségi tanács elé. Vegyesek. Döntvénymelléklet a „Magyar Igazságügyhöz". Tisztelettel értesítjük olvasóinkat, hogy lapunknak f. év. július hóval meginduló 20. kötetétől kezdve mellékletképen döntvény-gyüjteménynyel szolgálunk. Folyóiratunk e fontos rovatát egy oly szakférfiú fogja szerkeszteni, kinek e téren igen ajánló irodalmi előzményei vannak: Vajdafy Emil, curiai tanácsjegyző úr. Midőn lapunk új rovatát barátaink figyelmébe ajánljuk, egyúttal biztosítjuk közönségünket, hogy az anyagnak ugy megválogatására mint elrendezésére kiváló gondot fordit a szerkesztőség. Ezen főkép gyakorlati czéloknak szolgáló közlemények, melyek ugy a polgári, .mint a büntető jogszolgáltatást fel fogják Ölelni, méltó kiegészítését fogják képezni azon elméleti munkálatoknak, melyekkel dolgozótársaink lankadatlan tevékenysége olvasóinknak folyton kedveskedik.
