Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 6. szám - Oklevéltani jegyzetek. Budapest, 1883. [könyvismertetés]

586 IRODALOM 1327. évi deczember 10-én privilegialis alakba irja át. — 18. A veszprémi káptalan Nemptii Heym mester s ennek Öcscse Pál részére patensalakban kiadott saját fassionalis levelét 1335. évi márcziuz 27-én privilegiális alakba irja át. — 19. A szepesi káptalan I. Lajos királynak Tharköi Ricolph és ennek fia számára kiadott adománylevelét 1347. évi februárius 16-án átirja (transumálja). — 20. A vasvári káptalannak a Peduri nemesek részére 1384. évi június 2-án kelt osztálylevele. — 21. A bácsi káptalannak 1361. évi deezember 13-án kelt privilegialis alakú levele, melyben I. Lajos királyt a felöl értesiti, hogy a király anyja Erzsébet a Chyuli nemesektol vásárolt jószágba beiktattatott (littera relatorio-statutoriaj. — 22. A győri káptalan levele a Kázméri (máskép Kisfaludi) nemesek s a Mihályi nemesek között választott biróság előtt 1353. évi november 5-én kötött egyezségről. — 23. I. Lajos király 1369. évi június 22-én kelt privilegialis levelében Benedek bolgárországi bánnak és a bán rokonainak büntető hatóságot engedélyez. — 24. Zsigmond királynak Pogaan Domokossal kötött jószágé seréről szóló s 1399. évi július 10-én kelt pátenslevele. — 25. A somogyi eonventnek 1421-ben kelt privilegialis alakú hivatalos tudósítása (littera relatorio statutoria) Zsigmond királyhoz a felöl, hogy néhai Chereznewi Farkas három leánya a Louk helységbeli részjószágba beiktattatott. — 26. IV. Eugenius pápának bullája 1433. évből, melylyel Gasparis Istvánt a lampertszászi, vagyis beregszászi plébániában megerősíti. Ezen fölötte érdekes okleveleknek puszta felsorolása is feltünteti, hogy azokban a magyar jogi fejlődés egy-egy érdekesebb mozzanata testesül meg. Egyiknek-másiknak elolvasása egyik-másik jogi intézményt is szemlélhetöbbé tesz, a mi által maga a jogintézmény is jobban vésődik az emlékező tehetségbe. így a consensus regiusnak 16. szám alatt Róbert Károly idejéből való példája az adományrendszerrel összefüggő consensus regius dolgát egészen jól világosítja fel. A statutiónak 21. és 25. szám alatt foglalt leírása sokkal több megjegyezésre méltót fejez ki, mint a statutiónak egy-egy magánjogi tankönyvben foglalt meghatározása. Atalán, mint minden történelmi intézménynek, ugy a statutiónak is akkor nyerjük az igazi fogalmát, ha a statutiónak egész lefolyását ismerjük. Ez sokkal többet ér, mintakármiféle definitio. A jogásznak, ha az életbe kilép, úgyis concret esetekkel lesz dolga, nem árt, ha már az elméleti tanulmányok során egyet-mást concret esetek alapján magyaráznak meg neki. Erre a czélra Horváth okirat-gyűjteményét igen czélszerüen használhatja az a magyar magánjogi tanár, ki az adományrendszert ugy akarja a halgatójának megérthetővé tenni, hogy a mi az egyik' fülén bement, az ne menjen ki a másikon. Az akadémiákon a jogtanuló ifjúságnak ugy sincs alkalma diplomatikát hallgatni; az akadémiai tanár jól fogja tenni, ha az adományrendszer magyarázásánál Horváth okirat-gyűjteményét egyszer-máskor használja. A szövegen igen könnyen lehet elmenni. Az okmányok szövege az oklevéltani