Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - A párbaj büntetőjogi fejlődése és jelen állapota az európai államok újabb törvénykönyveiben. Ötödik közlemény

56 DR. LUKÁCS ADOLF A PÁRBAJ BÜNTETŐJOGI FEJLŐDÉSE STB. Ha pedig a becsületbíróság a párbaj törvényes megengedhetöségét jelenti, nem felelös-e a párbaj vívásáért a vivók mellett az a becsületbíróság is, mely azt megengedte? Eltekintve ezen következetlenségtől, azért is küzdenünk kell ezen félrendszabály ellen, mert a párbaj eszméjének ápolására és mint intézménynek fentartására misem kedvezőbb, mint a becsületbíróság elismerése. Ha a törvény határozott tiltó állást foglal el a párbajjal szemben, az ekként kifejezett jog uralma folyton tért hódítani és új generatiók felléptével lassanként diadalmaskodni fog ezen társadalmi előítélet felett. Az új generatiók ugyanis jogi Öntudatuk képződése idejében a párbajjal mint feltétlenül tiltott cselekvénynyel találkoznak. Ennek folytán az arra vonatkozó társadalmi és jogi nézeteik alkotásánál nem fog zavarólag hatni a visszaemlékezés azon hatalma, mely alatt állanának azon esetben, ha párbajt, habár csak feltételesen is, igazolható intézménynek ismernék. Ha ellenben a törvény, a becsületbíróság szentesíti, a párbaj jogosultságának eszméje nem halhat ki a társadalmi eszmék köréből, mert hiszen jogi lehetőségének alapja ott van a törvénybe lerakva. Egy a becsületbíróság által törvényesen megengedett párbaj pedig többet lendit eszméjének terjedésén, mint akárhány párbajeset miatti vád alóli felmentés; mert itt a jog uralma kizárólagos marad (a felmentés is a jog követelményeinek megfelelöleg történik) ; amott — a párbaj engedélyezésénél — már a társadalmi előítélet hatalmat nyer a jog felett, az előítélet pedig előítéletet szül és fokozatosan tovább terjed. Röviden, a becsületbíróság törvényes elfogadása a párbaj jogosultságának állandósítását jelenti. Feltétlenül helyes azonban a törvényjavaslatnak következő két intézkedése : a) hogy szigorúbban bünteti azt, ki igazságtalan vagy sértő magaviselete által a párbajra okot szolgáltatott, és b) hogy azokat, kik valamely ügyben érdektelenek és az érdekeltek helyett mégis vivnak, az Ölés és testisértés közönséges szabályainak veti alá.