Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 6. szám - Az örökösödési törvénytervezetről. Harmadik közlemény

AZ ÖRÖKÖSÖDÉSI TÖRVÉNYTERVEZETRŐL 503 osztrák jogi felfogástól, de a régi magyar jog némely sajátságánál fogva is : nagyon ingadozik.12) Hisz a kérdés, mint többször kiemeltük, merően elméleti. De mégis egyik czélba veendő előnyét látnók benne az örökjogi codificatiónak, ha a törvény szilárd határozott jogphilosophiai alapokra épitve, ez által a jövőre nézve a magyar tudományt is tömöritené e pont körül, annak öntudatos egyöntetű nemzeti alapot adna, mint ez megvan például a franczia iurisprudentiában.Ta) XVIII. — A Tervezet két állítása a római jogról. Római jog receptiója Némethonban. A „jó" gemcines Recht. — Miután már a római jognál vagyunk, e Tervezet szerzőjének két arra vonatkozó állítására kívánunk röviden refiectálni. Indirecte e kérdések a magyar történeti örökjog belbecsének megítélésére is lehetnek némi befolyással, mivelhogy megszoktuk dolgaink fejlesztésében a nyugatra függesztett szemekkel haladni, s igy természetes, miként a nyugat példájának elhatározásainkra ellenállhatatlan befolyása van. Tehát lássuk e két állítást. 1. Mi már régebb müveinkben kifejezést adtunk azon nézetünknek, miként ama tényeket, hogy a mi történeti örökjogunkhoz sokban hasonló — t. i. az öröklött s szerzett vagyon külömbségére épített — rendszerek, ugy Franczia mint Németországból kiszorultak, nem lehet irányadó példákként felállítani.14) 12) Frank is, KÖzigazs. törvénye, az Örökjog rendszerében előbb adja a végrendeletet. Ezt könnyen megértjük ha a régi magyar jogból következőt veszszük figyelembe; Okra nézve az Örökség vagy az utolsó birtokos, vagy az elődök és különösen az első szerző rendeletéből ered; azon kívül királyi levélbül, vagy épen tÖrvénybül (többnyire csak pótlólag). Közig. torv. 230. §. Mint ezt már érintők (előző czikkünk XI.) a régi magyar jogban, valamint például a tulajdon fogalma nem egységes absolut jogszabályon nyugvott, hanem a szerző-levelek dispositióihoz viszonylott, ugy a végrendeleten kivüli (értsd az elhunyt végrendeletét) öröklést sem általános jogszabály, hanem egyes dispositiók (elődök rendelete, királyi levél stb.) szabályozták egyes esetekben. így tehát a delatio alapjai körében a végrendelettel nem az általános törvényakarat mint ilyen, hanem csupán egyéb nemei a szintén csak emberi concrét akaratoknak állottak szemközt. Ujabb műveket tekintve, többi közt Wenzel és Herczegh a végrende. leti, de már Zlinszky a törvényes Öröklést tárgyalja első helyen. 13) Bár ugyan egyesek itt sem hiányoznak, a kik változatosság okából az egyéni akarat theoriájával construálnak. u) L. öröklött s szerzett vagyon, 179 1., Kiskorúak utáni törvényes Öröklésről, 49 1.