Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 5. szám - Túlmehet-e az ítélő bíró a vád körén, és mennyiben?

490 DR. WERNER REZSŐ a tettességet, de a részvételeket is kell érteni, mert ezek is törvényesen meghatározott és ennyiben minőségi fogalmak. Minden fogalom önmagában absolut s azt, mert minden más fogalmat kizár, mással fölcserélni nem lehet. Ez áll a bűncselekményi fajok fogalmára nézve is. Az egyes bűncselekmények fogalma és minősítése — mert ez a fogalom szerint történik — határozott ismérvekhez van kötve; ha ez ismérvek adott esetben léteznek, az illető büncselekményfaj (pl. lopás) létezik, ha azok közül egyik vagy másik hiányzik, vagy több vagy más ismérvek fordulnak elő, az a bűncselekmény nem létezik, illetőleg más bűncselekmény létezik. Ebből következik, hogy valamint a széket nem lehet asztalnak, vagy a lámpát gyertyának mondani, ép oly kevéssé lehet azon cselekményt, mely a rablásnak ismérveit rejti magában, lopásnak vagy más bűncselekménynek minősíteni ; minden tényállás azon bűncselekménynek minősítendő, a melynek törvényes ismérveit, fogalmát magában hordja. Ez tiszta és világos, nem szorul bizonyításra. Ugyanez áll a bűncselekmény bevégzésére és kísérletére, a tettességre és a részvételekre is : a mi kísérlet nem lehet bevégzés, és a mi tettesség, az nem lehet felbujtás vagy bünsegélyezés és viszont. A minősítés mindezeknél nem jelent mást, mint a törvényes fogalmak lételének constatálását; miután pedig ezen fogalmak természetűknél fogva absolut érvényűek, ennélfogva azokat mással fölcserélni nem lehet. Azon törvényes fogalom, tehát minősítés alkalmazandó mindenkor, mely a valódi tényállásnak megfelel; a törvénynek meghamisítása, megsértése volna a tényálladékot máskép minősíteni, mint a hogy azt a törvény minősíti. Hogy a minősítés absolut jelentőséggel bír, az kitűnik különösen azon következményekből is, melyekkel e minősítések törvényesen Össze varnak kötve. Ugyanis a tényállás minősítésétől függ igen sok esetben nemcsak az, hogy ez vagy az a bűncselekmény létezik-e, hanem az is, váljon bűncselekmény egyátalán létezik-e vagy nem. Hogy pedig a törvénynek azon rendelkezései, melyektől a bűncselekmény s ennélfogva bűnösség léte és nem léte függ, absolut jellegűek, már fönnebb demonstráltam. Azonkívül egyik-másik büncselekményfajnál a törvény különszerü rendelkezéseket is tesz, melyek, mivel az illető büncselekményfaj büntethetőségére vagy büntetlenségére vonatkoznak, még akkor is alkalmazandók, ha azokat a felek értékesíteni elmulasztották volna, tehát absolut érvényűek. Gondoljunk csak a magáninditványú bűncselekményekre (magáninditvány nem tétele, elévülése) vagy egyéb föltételekre (fölhatalmazás, kívánat, felszólamlás és feljelentés a választási jog elleni sértéseknél), melyektől az illető bűncselekmények büntethetősége függővé van téve s