Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - A közigazgatási bíráskodás szervezéséről Magyarországon

A KÖZIG. BÍRÁSKODÁS SZERVEZÉSÉRŐL MAGYARORSZÁGON 31 fejezést. Concha tanár ur, e vélemény szerzője*), a közigazgatási szervezetben csak az actióra, a ténykedésre hivatott közegeket lát, melyek a közérdek megvalósitásával foglalkoznak. Mihelyt azonban e ténykedés közepette vagy annak folyományaképen, a jog kérdése felmerül, akkor e közigazgatási szervezetnek hivatása azonnal; véget ér, illetékessége megszakad. Mert Concha tanár ur jogok elbírálására az államban egyedül a rendes bíróságot tartja hivatottnak. S ebből folyóla" a közigazgatásban felmerülő jogviszonyok és perviták elbírálását, eldöntését is egyenest a rendes bíróság hatáskörébe utalandónak véli. Indítványának első pontja ehhez képest oda terjedt, miszerint „a közigazgatási bíráskodással a rendes, bíróságok ruháztassanak fel." En ezen szervezeti vezérmódozattól eltérő módozatot voltam kénytelen a jogászgyülésnek kijelentés végett javaslatba hozni. Mielőtt azonban ebbeli álláspontomat kifejteném, egy előzetes kérdésre kellé felhívnom e gyülekezet figyelmét. Azon, tudományos készültségre s a tárgyalás logikai szigorára egyaránt kiváló tanulmány, mely vélemény gyanánt előttem feküdt, a kérdést ugy tárgyalja, mintha Magyarországon csak szervezeti módozatok forognának szóban; a közigazgatási bíráskodás létesítése maga pedig, e hazában minden kétségen kívül állana. Ez a felfogás azonban fájdalom, a tényleges hazai viszonyoknak nem igen felel meg. A magyar kormány ugyan két esztendő előtt némi igen kezdetleges előkészítő lépéseket tett; kezdetlegesek azért, mert az intézménynek legszélesebb körvonalai körül látszott némi általános, elvi tájékozást keresni. Egy ministeri rendelet jutott e részben nyilvánosságra s az 1880. november havában összehívott belügyministeri enquéte foglalkozott általánosságban e kérdéssel. De azóta minden elhallgatott. Ez a fontos kérdés is elposványodni készül. Nagy ideje volt, hogy a jogászgyülés eqy megfelelő enunciatioban az országnak ismét emlékezetébe idézze ez ügyet és mindenekelőtt kimondja, miszerint Magyarországnak a közigazgatási bíráskodás szervezésére égető szüksége van. Még pedig egy hatályos és egységes bíráskodási szervezetre, mely kiterjedjen az állami és önkormányzati igazgatás összes ágaira. Mert annyiban történt valami e téren, hogy a kormány egy ilyen hatályos s egységes szervezésnek megalkotását komolyan veszélyezteti s aláásni készül. Ugyanis általán köztudomású, hogy a jelen országgyűlés előtt, egy törvényjavaslat fekszik, mely a külön pénzügyi bíráskodás szervezését tárgyazza. Lehetetlen első pillantásra fel nem ismerni az ilyetén partialis intézkedésnek végzetes hatását, nem_ akarom mondani intentióját. A közigazgatásnak egyik ága kiszakíttatik s ezen egyetlen szakban felmerülő vitás ügyek eldöntésére külön fórum afkortatik. így bizonyos alapot nyer a gyanú, miszerint a^közigatási bíráskodás szervezetéből egy fontos tagot készülnek kitépni, hogy azután annak többi tagjaival, az egész szervezettel annál könnyebben bánhassanak el. Az ország jogérzete egy hathatós intézményinek teremtését sürgeti, mely a közigazgatás terén a jognak őre és *) L. »Magyar Igazságügy* XIV. kötet (1881. november és deczember). A közigazgatási bíráskodás Dr. Concha Győzőtől.