Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 2. szám - Az esküdtszék kérdése a sveiczi jogászgyülésen

SZEMLE 181 (sich vorstellen). A természet megfigyelésénél a képzelet a mozgás területére szorítkozik, minden egyéb képzeletnél az azon túlmenés képezi a szabályt. A képzelet mérés, becslés utján alakul : magunkhoz és más dolgokhoz hasonlítjuk a mozgást okozott tárgyat. Ezzel mindig ítélés jár : vájjon a tágy megközelíti vagy eléri-e a minfát. Ugy vélekedünk (lehetőnek, hihetőnek, valószínűnek tartjuk), a becslés helyességét, vagy meg vagyunk győződve, tudjuk a becslés helyességét. Az utóbbi értelemben használja e szót a római jog a dolus malus-nál : si quis adversus ea s c i e n s dolo malo vendidisse dicetur iudicium dabimus. Ha a képzelet a valóságnak megfelel, ismeret támad (Kentniss), ha nem felel meg.tévedés (Irrthum) j a tévedés ellentéte nem a tudás, hanem az ismeret. Az érzéki észlelettel kezdődött folyamat a képzeletből érzéssé válik, mely tárgyának rokon- vagy ellenszenves minősége szerint k i v á nl s á g g á vagy félelemmé fejlődik. Ha a gondolkodás tárgyát két képzeletnek egymáshozi viszonya képezi, a tudományos gondolkodás létesül: scire, scientia, a mathematikai igazság. A jogi gondolkodás eredetileg érzés, utóbb tudományos gondolkozástól áthatott érzés. A kívánságból cselekmény fejlődhetik ; ha a jövőnek képzeletével járó Ítélet a helyesség meggyőződésére emelkedik, akarat, elhatározás jő létre, mely az egyén bensejében létesült tény. Ha az akaratgondolat mozgása a test felületét érinti, akkor a gondolat cselekménynyé alakult. A mulasztás csak a testfelület nyugalma mellett létesül. Az ismeret tehát „helyes képzelet"; ettől különbözik a teljes ismeret. Utóbbi sohasem létezik, mert érzéki észleletünk sohasem Ölelheti fel a külvilág minden oldalait. A fogalom a képzelem egy faját képezi; olykép támad, hogy az új képzelet valamely előbbi képzelemre vonatkozik vissza; a fogalom tehát: a tudományos tisztuláshoz közeledő, néha „conventionalis" képzelet. A külvilág ugyanazon jelenségein a képzelet (fogalom) az általánostól a részletekre (vagy megfordítva) fokozódik. A species ismérvei mind megvannak a genusban; a genust ugy találjuk meg, ha a species külön ismérveit eltávolítjuk A képzelet nem lehet egy időben az általánosság magasabb és alacsonyabb fokán, azért a dolus eventualis, generális, alternativus fogalma képtelenség. A tévedés a fentebbiek szerint: „helytelen képzelet". Erre nézve is áll, hogy egészében sohasem helytelen, hanem csak egyes ismérveiben. A helytelen ismérvek eltávolítása által a fogalom az általánosság magasabb fokára emelkedik s fokonként ismeretté változikTénykÖrülmények alatt mindazon alakulások értetnek, melyek a cselekményt egyidejűleg vagy utólag kisérik, s ha a törvény sorolja fel, törvényes ténykörülményeknek neveztetnek. A német btk. a ténykörülményeket a cselekményhez számítja s főkép ezekre alkalmazható az, a mi az ismeret és a tévedésről fentebb előadatott. A római jog a dolus-hoz az ismereten kivül a tudást (scire) is megkívánta, a német btk. szerint elég a. ténykörülmények ismerete. E fogalomhatározások alapján azután bírálat alá vétetnek a német